Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Vajon Imre: A káposztalepke (Pieris Brassicae L.) idegrendszerének makroszkópos anatómiája
kisebbik ága. és a nagyobbik ága. Középtori izmokat látnak el idegekkel. A második láb elülső csípőidege és a második láb középső csípőidege is az. első pleuralis ideg mögött ered a dúcból ventralisan. Ve1 kony idegek, melyek függőleges irányba mennek a csípőizmokba. A második lábideg a második tori dúcból caudoventralisan kilépő erőteljes vastag ideg. Enyhe caudalis ívvel hajlik a csípő, illetve a tompor felé, majd bejut a lábba. A második lábideg ágai a következők: a csípőideg. a második csípőideg, az ívszerű torideg és a hátulsó csípőideg. Az említett idegek a nekik megfelelő csípőtájéki izomcsoportokba jutnak. Az; ívszerű torideg merész körívvel hajlik fölfelé és ventralis helyzetű középtori izmokba megy. A laterocaudalis ideg a második tordúc later ocaudalis an kilépő vékony idege. A test széle' felé hajlik és torizmokba jut. A második középideg, a középtori dúc caudodorsalisan eredő magános vékony idege. Hátrább jutva V-alakba kettéágazik. A harmadik tori dúc. A dúckomplexum második tagja. Külsőleg észrevehetően nem különül el az előtte levő második tori dúctól és a mögötte levő első potrobdúctól sem. Hátrafelé a dúc fokozatosan elkeskenyedik. Ez a dúc a mesothoraxba húzódott előre. A második szárnyideg a harmadik, tehát az utótori dúc fejlett vastag idege. Dorsolateralisan indul ki a dúcból és enyhe emelkedéssel húzódik hátrafelé a középtor végéig. Itt körívszerűen hajlik felfelé az utótorban és úgy éri el a szárny tövét. Ágai: a második szárny ideg első ága, a második szárnyideg második ága és a tulajdonképpeni szárnyideg. Az előbbi kettő utótori dorsalis izmokba megy, az utóbbi pedig belép a szárnyba. A harmadik lábideg a dúc farki végén ventrolateralisan eredő vastag ideg. A középtor végéig csaknem vízszintesen húzódik bátra, majd átjut az utótorba, ahol erőteljes ívvel hajlik le a lábba. A harmadik lábideg ágai: a felső csípőideg, továbbá annak rövidebb és 'hosszabbik ága. Az alsó csípőideg és annak ágai a harmadik láb elülső csípőidege és középső csípőidege. Az alsó csípőidegtől lejjebb ágazik ki az ívszerű utótor ideg, amely erőteljes íelhajlása után az utótor középső és elülső izmaiba jut. Főbb oldalágai: a harmadik láb hátulsó csípőidege és az utótor végideg. A ventralis hosszizmok idege a harmadik tori dúc Végién dorsalisan ered. A connectivumok fölött hosszú szakaszon halad hátrafelé, de csak az utótor végében ágazik el. Ágai: az utótor dorsalis idege és az. összekötő ideg. A harmadik középideg. A harmadik tordúc median idege. Magános vékony ideg, mely az utótor végső izmai között ágazik ketté. Az első és második potrohdúc. A középtorban helyet foglaló dúckomplexum végső részét az előrevándorolt első és második potrohdúcok alkotják. Kúpszerűen elvékonyodó testet képeznek. A második dúc végéből erednek a negyedik ventralis connectivumok, melyek a ,508