Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

műhöz viszonyítva — ez inkább gyakorlati, antipólusként tekinthető. Szuhomlinszkij iskolájának évek óta felgyülemlett gyakorlati tapasztalatait ismerteti, és minthogy egy 10 éves gyakorlat áttekintését nyújtja a munkára nevelés szemszögéből, érthető, hogy lényegében az iskolareform előtti állapotokat, helyzetet tükrözi. (A könyv Moszkvában, 1959-ben jelent meg és a 45—50-es évek gyakorlati tapasztalataira épít.) Érdekessége a példaanyag gazdagsága, a munkára nevelés eszközeinek, szervezésének, módszereinek szemléltető példákon való bemutatása. Nem kerülik el figyelmét a „nehéz esetek", a lustaság, hanyagság elleni küzdelem sem (i. m. V. fej. 3. pont, 351—357. 1.). Sok tanulságos vonása ellenére a könyv tudományos-pedagógiai szempontból vitatható értékű. Legnagyobbrészt megmarad az egyszerű leírás, illusztrálás, vagy az esetek magyarázatának, rövid kritikai bemutatásának fokán. A mélyebb szociológiai és pszichológiai jellemzés, indokolás azonban elmarad. Ezért problematikus pl. az olvasó számára, hogyan sikerült a „nehéz eseteket" egyszerű szervezéssel, kényszeríDéssel, a munkabrigád követelésével, bizonyos „társadalmi nyomással" — jó munkásokká nevelni. Az egyes esetek körültekintő elemzésén kívül elmarad a munkára nevelés valódi tartós eredményének az olvasó elé tárása is. * Az említett nagyobb terjedelmű kiadványokon, könyveken kívül a cikkek, publikációk hatalmas tömege foglalkozott az utóbbi években a munkára nevelés problémáival. Közülük csak azokat említjük most meg, melyek elvi szempontból bizonyos újat adnak, különösen tanulságosak: A. P. ARHIPOV a játékosság és versenyszerűség érvényesítésére, a munkának a tanulók életkori sajátosságához való alkalmazására, az érdeklődés és aktivitás biztosítására hozott fel ügyes példákat. („A munka iránti érdeklődés fejlesztése a serdülőkorban", Szovj. Ped. 1963/6. sz.) Például az egyik iskolába „titkos csomag" érkezett: azé az osztályé lesz az ajándék-csomag, amely győz a versenyben. — Másutt a földrajz-oktatáshoz „élethű" vulkánt készítettek a tanulók. — A tanműhely-építést a munka közös megbeszélésével, a hibák kollektív megvitatásával és kijavításának szándékával sikerült aktívvá, elevenné tenni. — Egy másik osztályban az „önkiszolgálás", az osztály takarítása népszerűtlen volt. Az osztályfőnök a tengerész-életre való ügyes hivatkozással, játékos-romantikus elemek érvényesítésével tudott kedvet kelteni. — A tanulmány szerencsésen mutat rá arra, menynyire be lehet vonni a tanulókat iskolaépítkezési, szépítési munkálatokba (pl. szökőkút építése az iskola elé) —, ha bevonják a tanulókat a munka tervezésébe, a döntésekbe, a szervezésbe, ellenőrzésbe. Vizsgálták azt is — a tartós megfigyelés módszerével —, hogy milyen kapcsolat van a tanulási eredmény és a tanulóknak a munkában tanúsított magatartása között. F. FÖRSTER és M. WIEDEMANN (Pädagogik, 1962/6. sz.) tapasztalatai szerint főleg a lányok esetében van pozitív korreláció a tanulási és munkaeredmény között, A jó tanulók 41