Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

szerző fantáziájárnak érdekes termékét, a „repaguláris számítást", (vagyis az egymásba kölcsönösen átmenő jelenségek matematikai vizsgálatát). — A szerző lényegéiben a „permanens korszerűsítés" szükségét veti fel, vagyis azt, hogy a tananyag felújítása, korszerűsítése nem egyszeri kampányfeladat, hanem az iskolának folyamatosan lépést kell tartani az élettel, a tudomány fejlődésével. Az említett gondolat tanulságos, elgondolkoztató, sok tekintetben merész is. Gyakorlati megvalósítása azonban több okból is nehéz probléma. Először lis, a szervezett iskolai oktatásban a tantervek, programok bizonyos mértékű állandósága, stabilitása mégis szükséges. Nem kis nehézséget jelent továbbá a túlterhelés gondos kerülése, mely az új anyag szüntelen „beáramlásával" fokozottan fenyegeti az iskolai oktatást, a tanulókat. Nem könnyű kérdés, hogy lehet-e ugyanolyan menynyiségű és minőségű anyagot elhagyni, mint amennyi időről időre új anyagként bekerül a tantervekbe. Végül a tudomány szédületes iramú fejlődése és differenciálódása kérdésessé teszi, vajon a legújabb tudományos eredményeket milyen mértékben tudják megérteni és megemészteni — akár a felsőfokú intézmények hallgatói is. , Az új korszak nevelésének legfontosabb feladatát, legnehezebb problémáját abban látja a szerző, hogy végleg le kell küzdeni az önzést, a zabolátlan vágyakat, fokozott mértékben kell fejleszteni a nagy, kollektív örömök iránti fogékonyságot. E ponton kapcsolhatjuk a modern szocialista utópikus nevelési elgondolások „sodrába" Stanislaw LEM lengyel írót. Az ő „Magellán felhődében .is az a legfontosabb nevelési feladat bontakozik ki, hogy le kell küzdeni a kozmikus korszakban az űrutazás által keltett magányérzést, sajátos félelmet. Nála egyébként, mint az űrutazásos regények nálunk is népszerű „specialistájánál" a nevelési utópisztikus gondolatok (pontosabban: tervezgetések, elképzelések) érdekes változatait, alakulását lehet megfigyelni különböző műveiben. Lem első ismert űrutazásos regényében, az, 1950—51-be:n írt ,.Asztronautákéban még a népszerű ismeretterjesztő jelleg dominál. Ebben is van egy rövid passzus (A pilóta, Hannibál Smith naplója, II. rész, 126—129. 1.), melyben a jövő századi nevelést érinti. — A jövendő űrhajósnak nagyapja sztrájkokról, milliomosokról mesél a gyermekeknek. Az apa bosszankodik: nem akarja, hogy a fia lelkét ezekkel a régi, sötét emlékekkel mérgezzék. — A főhős jellemének alakulására talán legnagyobb hatással a tudós Gorjelovval, tanárával folytatott beszélgetése volt. Másik, sokkal ismertebb és méltán népszerű regényében, a „Magellán felhő "-ben már sokkal többrétűén, élményszerűen mutatja be a jövő ifjúságának neveltetését — szintén a hős visszaemlékezésének tükrében (i. m. 13—62. old.). Érzékletesen, finom árnyalással mutatja be, hogy a környezet hatása, az űrhajó-múzeum, az öreg múzeumőr elbeszélései, a család, a pedagógusok stb. hogyan hatnak az életcél- és pályaválasztásra, milyen nagy szerepe lesz az elméleti és gyakorlati tanulás mellett a sportnak a jövő emberének nevelésében. Végül nemrég magyarul megjelent művében, a ,,Visszatérés"-ben 26