Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: A nemzedékváltás regénye (Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes)

radt meg a polgári humanizmus jegyében az öreg tekintetes múzeumba illő embersége mellett. Gárdonyi regénye a szélesebb epikus méretek hiánya ellenére is nagy korszakváltozást ábrázol: azt a változást, amikor a régi nemzedéket új nemzedék, a feudalizmust a kapitalizmus váltja fel. Századunk a nagy változások kora. A feudalizmust Európa-szerte végleg az imperializálódó kapitalizmus váltotta fel, s a szocializmus is hallatja hangját. Az átalakulások széles skálájú ábrázolást kívántak attól, aki bemutatásukra vállalkozott. Az európai irodalom nagy írói, Roger Martin du Gard, Thomas Mann, Gorkij és a lengyel Maria Dabrowska is jól megtalálták a családregény műfajában azt a keretet, amely lehetőséget adott egy ilyen átalakulás ábrázolására. (Thibaultcsalád, Buddenbrook-ház, Ártamonovok, Éjjelek és nappalok). Anélkül, hogy az említettek hatottak volna Gárdonyira (ez a keletkezés ideje miatt is lehetetlen) talán nem érdektelen felhívnunk a figyelmet arra, hogy Az öreg tekintetesben benne rejtőznek egy magyar családregény csírái is. Azért is érdekes ez, mert amíg nyugaton a polgárság fénykora és alkonya kerül a családregények központjába, keleten. —• az elkésett társadalmi fejlődés miatt — még a nemesség alkonyát jelzik ezek a regények. A magyar viszonyok is így elkésve fejlődtek, és elsősorban a nemesség hanyatlásának ábrázolására kellett vállalkozni az íróknak. Ezért áll Gárdonyi regényének a középpontjában is a nemesi életforma széthullása, pusztulása. Ö is egy családon belül jelzi a kor problémáját, bár a két nemzedék képviselői mögött nem találunk olyan széles társadalmi tablót, mint ahogyan ezt az említett európai családregényekben megfigyelhetjük. Ez abból következik, hogy Gárdonyi inkább egy adott pillanat lélektani hatását kutatta, s a szélesebb epikai ábrázolás hiánya a tanulmányunk első részében vázolt írói szemléletből ered. Az Öreg tekintetes egy melegszívű, élesszemű, tehetséges írónak az alkotása. Azt igazolja, hogy Gárdonyi írói és emberi egyéniségének értékeit nem lehet leegyszerűsíteni, nem lehet egyértelműen hanyatlással, befeléfordulással vádolni. Éppen a regény problémáinak felsorakoztatása bizonyítja, hogy az „egri remete" figyelő szemmel kísérte a körülötte zajló életet, humanizmusa egy meleg emberszeretetet sugároz, realizmusának következetességét a század első évtizedében is megtartotta. JEGYZETEK [1], Bóka László: A hazaszeretet regénye (Gárdonyi Géza: Egri csillagok). Tegnaptól máig. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1958. 172—214. Ue.: Csillag. 1952. január—február. V. évfolyam 1—2. szám. [2], Barta János: A kritikai realizmus kérdései a XIX. század magyar irodalmában. Referátum az 1955. november 1—2—3-án megtartott Irodalomtörténeti Kongresszuson. A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. [3]. Nyugat-repertórium. Akadémiai Kiadó. Bp. 1959. 430. oldal. [4j. Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. Dante. Bp. 1934. II. 123. oldal. 16 241