Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

NAGY OROSZ NYELVÉSZEK I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője Dr. BIHARI JÓZSEF—Dr. TÓTH IMRE (Eger) (Szeged) Tanulmányunk egy sorozat kezdetét jelenti, amellyel \a nagy orosz nyelvészeket, illetve a jelentősebb orosz nyelvészeti központok, iskolák legkimagaslóbb képviselőit kívánjuk bemutatni olvasóinknak. Nem véletlen, hogy sorozatunk első kiadványát éppen Baudouin de Courtenay munkásságának szenteljük, akinek 120-ik !születési évfordulóját ebben az évben ünnepli meg a tudományos világ és akinek életműve az utóbbi években a tudománytörténeti érdeklődés előterében áll. Amikor 1918-ban meghívták a varsói egyetemre, azt mondta székfoglaló előadásában: Lengyelország nem azért éled újjá, hogy szaporítsa az imperialista országok számát Egyesek tapsolni, mások fütyülni kezdtek e szavak hallatára, mindez azonban őt a legkevésbé sem zavarta megmaradt élete végéig >a progresszivitás, a humanizmus bátor és rendíthetetlen harcosának. Szenvedélyesen küzd a nemzeti kisebbségek jogaiért, felemeli szavát a háború ellen és érzékenyen reagál minden igazságtalanságra. Csak emiatt azonban a nyelvtudomány őt még nem tartaná számon. Baudouin egyike a legkiválóbb általános nyelvészeknek, akit a len^gyelek és oroszok egyaránt magukénak vallanak. Nemcsak sokoldalú tudós: ruszista, ukranológus, polonista, fonetikus, nyelv járáskutató és etimológus, hanem kiváló előadó is volt, akinek hatása alól nem vonhatták ki magukat tanítványai, eszméi, gondolatai tovább gyűrűztek bennük és az alkotó viták hevében egy egész iskola — a ,,kazányi iskola" alakult ki körülötte. Kutatásaiban elsősorban az élő nyelv fontosságát hangsúlyozta, talán ezért is szokás Baudouint Saussure előfutáraként emlegetni. Érdekes, hogy már egy fél századdal ezelőtt egy olyan fontos kérdésben, mint a szavaknak morfológiai részekre való bontása, olyan álláspontot foglalt el, hogy a felosztásnál nem a történeti helyzet a kiindulópont, hanem az, hogy hogyan helyezkednek el a morfémák az adott nyelven beszélő ember tudatában. Szerinte az ő lelkében kell olvasni tudnia a nyelvésznek és ha Z. A. Poticha [1] nemrég megjelent iskolai szó169