Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

a téli időszak nem alkalmas az első rész előadatására, mert élő természetet (a füveket, a virágokat, a gyümölcsöket, az egyes állatokat, stb) nem tudják bemutatni. Az öt felvonásból (Ludus hie Actus habet V.) és huszonegy jelenetből (Ludus hic habet XXI. Seenas) álló első részben ötvenkét szereplőt mozgat Comenius. Ezek a szereplők a természet erőit, jelenségeit, tárgyait stb. személyesítik meg, illetőleg mutatják be. A szereplők szájába adott szöveg a Janua textusának megfelelő nyelvi formálásban hangzik fel, a különbség elsősorban abból adódik, hogy a Janua csaknem kizárólagos intellektuális jellegű, leíró, elbeszélő kijelentő mondatai közé érzelmi és akarati vonatkozásokat is tükröző nyelvi képleteket is vegyít, s olykor tudatosan alakítja úgy át a Janua egyszerűbben szerkesztett mondatait, hogy azok az élő beszédnek, illetőleg a beszéd emeltebb formájának is követendő példái lehessenek a szereplő és hallgató tanulók számára egyaránt. Érdemes azt is nyomon kísérni, hogyan fejlődik ebből a szempontból a Scholai Ludus nyelve, megfogalmazása. Az első részben pl a megfogalmazás, a mondatalkotás szinte teljesen követi a Janua nyelvét, mondatalkotási módját. Állítsuk egymás mellé pl. a Janua (VI. 48.) és a Schola Ludus (Pars I. Actus II. Seena V.) azonos ismeretanyagot nyújtó mondatait. Janua: ,,Mare Salsum est ad instar muriae, cujus Undae intumescunt bis de die (ab intranea aestuatione) affluuntque ad littora et diffundunt se in aestuaria, refluuntque reciproce cum sonitu horribili, maximé inter freta." Schola Ludus: ,,Mare salsum est, ad instar muriae. Cuius Undae bis de die intumescunt ab intranea aestuatione, affluuntque ad litora el post sex horas refluunt in altum, cum sonitu horribili, praesertim inter angusta Freta." A második részben, helyesebben darabban, (Dialógusban) a Janua XX—XXXI., az Orbis XXXVI-XLVII. fejezeteinek ismeretanyagát tálalja a hallgatósága elé. Szereplői az embert, az emberi test szervezetét, felépítését, anatómiáját, biológiai vonatkozásait jól ismerő kirurgusok, orvosok. A szókészlet, a mondatok formája és rendje még itt is elég hűen követi a Janua (s részben az Orbis) megfelelő részében funkcionáló mondatok rendjét és formáját. A csaknem azonos szókészlet legfeljebb annyiban változik, hogy egy-egy szakszót külön is értelmeznek a szereplők vagy a görög megfelelővel, vagy egy rokonértelmű szó közbeiktatásával, vagy körülírással: Janua (XXX. 298): „Ventriculus, si nihil alimenti appetit, est Anorexia: si absurda: Pica . . ." Schola Ludus (Pars II. Act. III. Seena II.): „Ventriculus, si nihil alimenti apptit, Anorexia Graece dicitur, id est Inappetentia, si absurda, (ut carnes cruda, cretam, pieem, etc.) Pica . . A harmadik darab a Janua XXXII—XLVIII anyagát nyújtja át. A mesterségek világa (mundus artificialis), az alkotó ember birodalma ez. Az sem véletlen, hogy megszaporodnak a szereplők is ebben a részben. A szereplő személyek száma nyolcvannyolc. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, s a mesterségeket művészeti szintre fejlesztő 153