Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

jövő nevelésére vonatkozó elképzeléseket, terveket, akár megvalósíthatók, reálisak, akár nem, akár kívánatos, ideális állapotokat vetítenek elénk, akár pesszimisták. A modern nevelési utópiák jelentékeny eltéréseket mutatnak a régebbi, klasszikus utópiákhoz képest, főleg két vonatkozásban: 1. Korunkban nem uralkodók már az „abszolút tökéletes", ideális társadalmi, nevelési állapotokat tükröző utópiák. Nem kis számmal vannak a távoli jövőt (kritikusan, sőt pesszimisztikusan beállító művek a modern utópiák sorában. — A modern utópiák realisztikus vonásaiból következik, hogy fokozott figyelemmel vannak a technika rohamos fejlődésének eredményeire és további perspektíváira (pl. atomenergia, automatizálás, űrrepülés, televízió stb.) — és a korszerű technika fantasztikus túlszárnyalásának pozíciójából vetnek fel nevelési problémákat is. 2. A modern nevelési utópiákra is rányomja bélyegét a szerzők világnézeti, politikai állásfoglalása — a szocializmus világrendszerré válása óta talán fokozottabb mértékben. A haladó és reakciós erők szembenállása, harca — az utópisztikus irodalomban is határozottan megmutatkozik. A polgári talajon álló különféle utópiák ezért jelentékenyen különböznek a szocialista szerzők utópikus nevelési elképzeléseitől, a távoli jövő nevelésére vonatkozó tervezgetéseitől. ** A modern polgári utópiák alakulásában napjainkig három „sűrűsödési pontot" lehet megkülönböztetni. Az első szakasz az, imperializmus válságának kiszélesedése, a technika rohamos fejlődése az első világháború előtt. Ez a szakasz pl. Angliában a viktoriánus Anglia utolsó éveire, a XIX. század végére tehető. Tipikusan H. G. WELLS fantasztikus regényei „fémjelzik" e szakaszt. — A második periódus gyújtópontját az első világháború után, a nagy világgazdasági válság (1929—33) éveire tehetjük. Reprezentáns mű: Aldous HUXLEY „Szép új világ"-ja. — Végül a harmadik szakasz, a második világháború utáni „'hidegháborús" időszak, az atomenergia, a televízió széleskörű elterjedése és az űrrepülés kora. Jellegzetes műként ORWELL „1984"-ét említhetjük. A következőkben rátérünk a modern polgári utópiák említett jellemző alkotásainak rövid kritikai jellemzésére: Wells utópizmusa Az 1895-ben megjelent „Időgép" című világhírű elbeszélés — a modern pesszimista utópiáknak szinte modellje. Wells a képzelet szárnyain — egy fantasztikus találmány, az „időgép" segítségével — elviszi olvasóit a távoli jövőbe. A technika tökéletesedése, a „túlzott biztonság" — az író meggyőződése szerint — károsan fog hatni az emberiség fejlődésére, elgyengí'ti, satnyává teszi a távoli jövő nemzedékét. A degenerálódásnak ez a folyamata szükségszerű és feltartóztathatatlan — Wells meggyőződése szerint. 14