Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

a kohóipar megoszlásánál válik világossá, hogy a szocialista társadalomban ugyan a rentabilitás elvei alapján a nyersanyaglelőhelyek közelében telepítik a nehézipart, közben azonban arra is törekszenek, hogy az ipart valamennyi nyersanyagtartalék kihasználása mellett elosszák az egész ország területén. így kívánják elérni, hogy az egyes vidékek egyenletesen fejlődhessenek és elkerüljék a felesleges szállításokat. A Német Szövetségi Köztársaságban viszont a Ruhr-vidéken felismerhető a kohóipar túlkoncentrációja, a vasérc nagy távolságról való szállításán keresztül is, mert a monopóliumok profit-hajszája útjában áll az ésszerű és az összlakosság érdekeit szem előtt tartó gazdasági fejlődésnek. A gyakorlatvezető tanárnak ügyelni kell arra, hogy az általános törvényszerűségek rögzítése következtében az értékelés ne váljon sematikussá. Vagyis „régen így volt, ma pedig következőképpen fejlődik", vagy „itt egyre-másra állandóan ugyanazt ismételgetik" szemlélet ne váljon uralkodóvá és ilyen előítéletek ne alakuljanak ki. A valóságban nem ez a helyzet, hiszen a konkrét, helyi telepítő tényezők nagyonis megkülönböztető jellegűek, ha az általános törvényszerűségek leglényegesebb vonásaiban azonosak is. Ezekre az ismeretekre a többi kohóvidék feldolgozásánál már támaszkodhatunk. Az elemzésnek ezt a módszerét azért is kell többször alkalmaznunk, nehogy a hallgatók emlékezetében homályos képzetek éljenek, mint pl. Ukrajnában sok a vas- és acélmű, Ruhr-vidék igen iparosodott terület stb. Ennek a veszélye az, általános gazdasági földrajzi gyakorlatokon állandóan megvan. De ennek a módszernek az előnye abban is megvan, hogy tudatosítja a hallgatókban a gazdasági körzetek kialakulásának objektív folyamatát, amely törvényszerűen megy végbe a szocialista és a kapitalista országokban is. A fejlődés során egyes körzetek vezető ágazatai köré újabb kiegészítő ágazatok kezdenek kifejlődni. A körzetek így fokozatosan több ágazatü, komplex körzetekké válnak. így megfogalmazhatjuk a gazdasági körzet fogalmát, amely olyan területi egység, ahol a földrajzi munkamegosztás folyamán országos vagy nemzetközi jelentőségű gazdasági specializáció fejlődött ki, egymáshoz kapcsolódó kiegészítő ágazatok komplexumával. Azonban a kapitalista országokban a gazdasági körzetek kialakulása monopóliumok haszonnyerési törekvései alapján történik, amelyek sokszor nem felelnek meg az adott ország általános gazdasági fejlesztési érdekeknek. A szocialista országokban a gazdasági körzetek képezik a területi tervezés alapját. Az állami tervezés szervei a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva és felismerve a gazdasági körzetek fejlődésének objektív törvényszerűségeit, tudományos alapon fejleszthetik e körzetek gazdaságát. A gazdaságföldrajzi elemző munkában a kijelölt anyag megtárgyalását összehasonlító módszerrel is végezhetjük, ahol minden egyes új tényt és jelenséget a hallgatók előtt már ismert dolgok és összefüggések mellé állítjuk. Összehasonlítunk, rendszerezünk és ennek eredményeként ítéletet tudunk alkotni. Ha azonban a példa alapján a körzetek kérdését is elemeztetjük, akkor a gazdaság-földrajzi anyagok komplex tárgyalási módszeréhez érkeztünk. A földrajzi tényezők 134