Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Patkó György: Demonstrációs fókuszáló emanátor szerkesztése

6. ábra Cserélhető elektródák. Felső sorban a katódok, az alsó sorban az anódok hetünk. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy az első emanálá­sok alatt a korábban keletkezett Tn is felgyűlik a katódra az ema­nátorterében. A későbbi emanálások során ez a Tn mennyiség egyre jobban elfogy (5. ábra). Az aktív anyag felületi eloszlásának vizsgálata céljából felhasználjuk azt a körülményt, hogy adott elektróda rendszer a rádióaktív anyagot az általa ionoptikailag meghatározott felületre képezi le. Ezért, ha meghatározott felületű preparátumot akarunk ké­szíteni, akkor ahhoz megfelelő elektróda rendszert kell alkalmazni (6. ábra) (7. és a 8. ábra). Egy-egy elektróda rendszerhez tartozó potenciál eloszlást kísérleti úton elektrolit tankkal határozhatjuk meg (3). Ohm törvénye szerint az áramsűrűség j == <5 • E, ahol a közeg ve­zetőképessége: <5. Az elektromos tér intenzitása: E • J — pedig az áramsűrűség. Az áramlás forrásmenetes, tehát div j = div d E O. Ha <5 konstans, akkor az elektrolitban a kapott potenciál eloszlás (amit Wheastone-híd kap­csolásban egy szondával letapogathatjuk) a Laplace egyenletnek tesz eleget. Tehát bármely ekvipotenciális felületképe geometriailag hasonló. Így határozhatjuk meg egy-egy elektróda rendszerhez tartozó elektro­114

Next

/
Thumbnails
Contents