Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Patkó György: Demonstrációs fókuszáló emanátor szerkesztése

3. ábra Az atommag és a részecske sebességvektorainak ábrázolása A ThB bomlási sorának áttekintésével magyarázható az emanátor működési elve. A RdTh-ból ThX-en át Tn keletkezik. A kb. 6 MeV energiával kiilépő « részecske jelentős visszalökést ad a magnak (0,11 MeV). Az « kilépésénél bekövetkező megrázkódás következtében a keletkezett ThA ionizálódik. A bomlással rendelkezésre álló Q bomlási energia egy részét az «, másik részét a viszszalökött mag viszi el (3. ábra). A kilépő a részecske energiájából meghatározható a sebessége: A mozgásmennyiség megmaradása törvényéből meghatározható a mag sebessége: Vm giája: E>ni w

mM V'm- Az ionizációs energia ebből az energiából fedeződik. A maradék energia E = E

m — E

s a levegő gáz atomjainak adódik át a gázatomok és az ionok között létrejövő sokszoros ütközés alkalmával, így az ionok az emanátorban a hőmozgásnak megfelelően rendszertelenül mozognak. Az elektrosztatikus tér miatt azonban a tér irányában továbbhaladó mozgást végeznek. Az ionok az elektromos tér hatására az emanátor katód felületén halmozódnak fel. A további rádióaktív bomlással a kívánt preparátumot kapjuk. Az energián történő osztozás a tömegek arányában történik: A felaktiválódás törvényéből {A

7 = Nco - (1 — e^')} ismeretes, hogy az összegyűjthető rádióaktív anyag nem növelhető tetszésszerinti értékig. Ahol Noo - az adott körülmények között elérhető maximális ThB mennyiség A — ThB bomlási állandója. Ha T — a ThB átlagos élettartama és pl: 1 t aktiválási idő / 3 T Tehát a kinyerhető ThB-mennyiség 95 %-a kb 45 óra alatt halmozódik fel az emanátor katódján (2) (4. ábra). 112