Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

Milite Arx Agria annuente Episcopo fuisset provisa, Felnémeth, Czegléd et Szőllőske tarnen distincta fuisse Corpora et Loca eandem inhabitata, quae in suis proventibus per officiales Episcopales distincte etiam, ut omnia Acta Episcopalia demonstrant. administrabantur... nonnulli Agrienses in iisdem Territoriis ex indultu Episcopali erga quintam, sive Decimam in iisdem Territoriis, habuissent et antiquitus vineas et terras arabiles... et usque a Turcis Agriam captam semper urbarialiter etiam et distincta gubernata . . ." [48] U. o. „... Demum sub jugo Turcico usque Annum 1687 per annos 91 Praedia haec omnia erant desolata et Agriensium usui serviebant." Felnémet „usque Annum 1706 erat desolatum totumque ejus Territorium ad Agriam usuabatur". [49] Kropf Lajos: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban, Századok, 1895, 408., 416. 1. Molnár József: Eger török műemlékei. Bp. 1961, 6. 1. [50] Egri érs. lt. Visitationes Canonicae, rakt. sz. 3421. 41. s köv. 1. [51] EÁL Eger városi lt. In Causa Urbariali Civitatis Agriensis. Species Facti, Pest, 1823, 2. 1. „... Fatali anno 1596. capta Arce et Civitate Agriensi per Turcas, ac integro fere saeculo jugo Barbari pressa; tam Ecclesia, Beneficia sua et Eadem sibi provenientia, quam Cives suas libertates praehabitas, una cum Documentis earum amiserunt." [52] Balássy, Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai 12. 1. Katona István írja (História Critica Hung. XXVII. 324. 1.), hogy Eger. mely 1596—1687-ig török uralom alatt sinylődött, annyira eltörökösödött, hogy még a török iga alól való felszabadulása után is sokáig megtalálhatók voltak a török uralom emlékei (házak, iskolák, mecsetek, fürdők stb.). [53] Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Eger, 1956. Különlenyomat a Főiskola Évkönyvének II. kötetéből, 398—421. 1. Hogy Egerben már a török hódoltság korában éltek „rácok", más forrásokból is igazolható. Vö.: Egri érs. gazd. lt. Libri-sorozat: okmánykönyvek, rakt. sz. 17. Liber 17. 256—260. 1. „. .. Alioquin nomen Rácz-hegy adhaesit illi tantum sub jugo Turcico, nam ante nulli erant Agriae Rasciani, sed primum ad obsequium Turcae venerunt, cum eo circumjacentia Loca praedabantur, tuncque ut jam Inquisitione semel edoctum est, etiam Ecclesiam Sanctimonialium desertam in praemium fidelium Servitiorum a Turca acceperunt. Credibile est hunc Felnémethiensem Montem fuisse pro usu assignatus atque abinde praesens nomen traxisse ..." [54] Bihari József—Füves Ödön: Az egri görög sírfeliratok és könyvek. Eger. 1959. Különlenyomat a Főiskola Évkönyvének V. kötetéből, 258—259. 1. [55] Egri főkáptalan magán lt. Nrus 3. Divisio 2. fasc. 1. nro 20. — 1695. aug. 12. Noszvai Ferenc kereszténnyé lett török tanúvallomása Almagyari városrész adója, dézsmája és részei tárgyában. [56] Magyarország története 1526—1790. Bp. 1958, 218. s köv. 1. [57] Timon: Epitome Chronologica Rerum Hungaricarum. Kassa. 1736, 267. 1., „Agria, quae longo iam tempore a Duce Nigrelli et Marchione Doria eminus circumdata cum extrema fame luctuabatur." [58] Balássy Ferenc: Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a törökök maradékai Egerben. Bp. 1875. 10. 1. A vár feladásának alkupontjai az egri érs. lt.-ban: egri jezsuiták naplójában: História Domus Agriensis Societatis Jesu ab anno 1688. Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934, 32—33. 1. [59] EÁL Egri városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 5. — 1840 aug. 7. [60] Bécs, Közös pénzügyi lt. a Hungarn gyűjtemény 14.657 csomójában. [61] Takács Sándor: Rajzok a török időkből. I. köt. 333. 1. [62] Balássy, Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai 26. 1. [63] Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. IV. köt. Eger, 1893, 1. 1. £64] Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. Bp. 1953, 5—14. 1. Magyarország története 1526—1790. Bp. 1958, 222—230. 1. [65] Iványi 35. 1.. EÁL Eger városi lt. I. csomó, 72. sz. „In qua (ti. Egerben — Sz I.) adhuc nullus incolarum praeterquam quinquaginta circiter paria Turcicae nationis hominum Christianam fidem amplectentium residebat" — írja Fischer kamarai adminisztrátor 1687 dec. 17-re vonatkozólag. Bécs, Közös pénzügyi lt. Hungarn gyűjtemény 14.657. csomójában: Fischer Mihály egri 380