Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Csillag Béla: A taktika szerepe a sportjátékokban

A TAKTIKA SZEREPE A SPORTJÁTÉKOKBAN CSILLAG BÉLA A játék szót hallva, rendszerint gyermekek jutnak eszünkbe, akik homokvárat építenék, vagy virágos réten lepkét kergetnek. A játékot — sokszor helytelenül — a felnövekvő generáció tevékenységei közé soroljuk. A játékra való hajlam az embernek vele született tulajdonsága. Természetesen a formák az egyén fejlődésével, növekedésével párhuzamosan változnak. A csörgőt az építőkocka váltja fel, éppen úgy, mint a „gépkocsik" című játékot a rabló-pandúr. Az ember egyedi fejlődése során gyarapodik, fejlődik, változik, alakul fizikai, pszichikai szempontból egyaránt, míg eljut a felnőtt korig. A fejlődésnek egyes szakaszait más-más játékok jellemzik. A játékra való hajlam azonban a felnőtté válással nem szűnik meg, csupán magasabb szintű, bonyolultabb játékok kerülnek előtérbe, így a sport és annak különböző ágai. Mosolyt keltő lenne látni felnőtt embereket a „kotló és kánya" című gyermeki játékot játszani, míg pl. a labdarúgást természetesnek tartjuk. Ha belelapozunk a sporttörténetbe, megállapíthatjuk, hogy az egyes sportágak fejlődését sok minden egyéb mellett a népszerűségük is meghatározta. Megszabta az a körülmény, hogy mennyi az aktív résztvevők, a sportolók száma, de az is, hogy hány néző ül a lelátókon. Ilyen formán a sportok királyának, az atlétikának és nagy vetélytársának a tornának, fejéről a fiatal trónkövetelők, a sportjátékok leütötték a koronát. Mi lehet ennek az oka? Mi okozza egyik sportág ünneplését, s mi a másik népszerűtlenné válását? Erre a feleletet egyrészről a társadalmi politikai körülmények adják meg (pl. a német torna nagymérvű fejlődését a múlt században a háborúra való felkészülés segítette elő és teremtette meg), másrészről az egyes sportágak jellege. Az élőlények közül egyedül az ember kiváltsága a gondolkodás, s az ember a játékában is gondolkodik. A játékát át- meg átszövik gondolati elemek. A különböző sportágak jellege ennek a racionális tevékenységnek határt szab, míg más sportágak szabadabb teret engednek a gondolkodásnak. Az atlétikában a súlylökőnek nincs más választása, mint a szabályoknak megfelelően eldobni a súlygolyót. A labdajátékokban a játékos 4—5—10 társa közül választhat, hogy melyiknek adja a labdát. E választás teljesen tőle függ, és ha úgy választ, hogy csapata átadása révén eredményes lesz, gólt ér el, vagy a „választással" éppen csapatát góltól menti meg, akkor a nézők soraiban cselekedetét ilyen 93