Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

eső energiaszükségletünk kielégítésének biztosítása — a termelést (de a háborút is) az emberek biológiai adottságaitól mindjobban függetlenítik. Ezért a fizikai munkához és a harci tevékenységhez szükséges hagyományos fizikai képességek — pl. az izomerő — ilyen vonatkozásban elveszítik vezetőszerepüket. Száz évvel ezelőtt a világ energiaszükségletének 94 százalékát még az emberek és az állatok izomereje szolgáltatta. A különböző üzemanyagokra, víz- és szélenergiára csak 6 százalék jutott. Ma viszont a világ energiaszükségletének 97 százaléka üzemanyagból származik. Az emberi és állati izomerőre csak 1 százalék jut. E számok azt bizonyítják, hogy a világ energiatermelésének menynyiségi növekedése minőségi fejlődéssel függ össze. Ez nem csupán az ember szellemi képességének diadalát jelenti, hanem azt is, hogy a jövő feladatainak teljesítéséhez az emberekben újabb komplex-képességek kialakítása és azok fejlesztése szükséges. A testnevelésben évezredéken keresztül érvényesült a munkára és a harcra történő felkészítés különféle funkciója, ami a társadalomfejlődés igényének megfelelően átalakult és differenciálódott. Az elmúlt 50 esztendő alatt pl. az iskolai testnevelés tartalma és formája a változó társadalmi igénynek megfelelően többször olyan gyorsan és alaposan megváltozott, hogy a társadalomfejlődéssel összefüggő jelentőségének kielégítő értékelésével még adósak vagyunk. Az első világháborúra történő felkészülés pl. a torna militarizáló hatásának egyeduralmát a szabadtéri sportokkal, elsősorban az atlétikával szemben hazánkban is megerősítette, ami az akkori uralmon levő osztályérdekeknek megfelelt. A Tanácsköztársaság, a kollektív termelésre történő felkészítés érvényesítése érdekében az iskolai testnevelésben az atlétizmust bevezette, aminek fegyvertársa akkor a játék volt. A második világháború előtt — a levente testnevelés katonai előképző jellegével szemben — kialakult a torna, az atlétika és a játék tiszavirágéletű triumvirátusa. Iskolareformunk testnevelésének tartalmi lényege a tornát hagyományos vezetőszerepétől megfosztotta, de ugyanakkor az atlétikát is háttérbe szorította és azok értékeinek elismerése mellett a sportjátékoknak kedvez. * Társadalomfejlődésünk jelenlegi szakasza már olyan testnevelést és sportot igényel, amelyikben mindegyik tanuló képességeinek megfelelően eredményesen részt vehet, — egészségügyi hatása a közegészségügy érdekeit fokozottabban szolgálja, — a személyiség sokoldalú fejlesztését biztosítja. — a sportolást megkedvelteti, — az élsportolók utánpótlását elősegíti, — új módszerek és szervezeti formák kialakítására ösztönöz, — a versenysport mellett a sportolással, szurkolással szórakozók létszámát is gyarapítja. A társadalomfejlődés e sokféle igényének alábbi részletezése természetesen nem jelentheti az idetartozó kérdés megoldását. A vázlatszerű tárgyalás azonban feltárja azokat az összefüggéseket, melyek a 76