Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

javak fokozott termelésével összefüggésben kulturális, politikai és ideológiai fejlődésünk biztosítása lett. Ha iskolareformunkat ilyen koncepcióban értékeljük, ráeszmélünk annak a hajtóerőnek a jelentőségére, amit a társadalomfejlődés igénye jelent. Ez ui. végső soron olyan iskolareform kialakítására és annak állandó tökéletesítésére irányul, amelyik az anyagi javak termelésének fokozását és kulturális életünk további fejlődését biztosítja. Ezért az iskolai nevelésnek is elő kell készítenie ifjúságunkat olyan magasszintű termelő és kulturális munkára, amivel össznépi államunk kialakítását hatásosan támogathatja. A társadalomfejlődés nézőpontja felől ez a mai iskolával szemben kialakult igény, ami egyben az iskolai nevelés társadalmi célja. Ennek elérését az iskolareform megvalósításával, a korszerűvé tett neveléssel — az oktatás és képzés tartalmának, módszerének és szervezeti formáinak gyakorlatban történő magasszintű érvényesítésével — fogjuk elősegíteni. Mielőtt áttekintjük társadalomfejlődésünk mai szakaszában az iskolai testnevelés és sport területén jelentkező társadalmi igényt, tisztáznunk kell a testnevelés és sport funkcióját. A testnevelés ui. az iskolában kötelező tárgy, a nevelés egyik területének — a testi (egészségügyi) nevelésnek — egyik összetevője, aminek tantervi anyagát testgyakorlatok alkotják. A testgyakorlatok a történeti fejlődés során testgyakorlati ágakká (gimnasztika, különféle sportok és játékok, természetjárás) rendszereződtek, és azok edzésével végzett képzést testgyakorlásnak mondjuk. A testnevelés testgyakorlással végzett nevelés, a sport pedig különleges nevelési feladatok (versenyzés, szórakozás, szórakoztatás, üdülés stb.) érdekében szakosított testgyakorlás. Ilyen megfontolások után azt mondhatjuk, hogy napjainkban az iskolai testnevelés ós sport a testnevelési órákon, az úttörő- és sportköri foglalkozásokon, az iskolai élet epizodikus testnevelési és sport alkalmain valósul meg. Természetes, hogy ezek a foglalkozási formák szorosan összefüggnek nem csupán egymással, hanem az iskolán kívüli sportiskolák, valamint a sportklubok és szövetségek ifjúsági sportedzéseivei, a családi életben érvényesülő testi neveléssel, a tanulók életrendjével, orvosi ellenőrzésükkel stb. Az alábbiakban a testi nevelésnek ezekkel a szervezett és igen jelentős formáival nem foglalkozunk, mert azt vizsgáljuk, hogy a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól mit vár. A testnevelési órát azért nevezzük az iskolai testnevelés legjelentősebb szervezeti formájának, mert az óvodás kortól 12 éven át tartó általános és középiskolai oktatáson túl, az egyetemeken és főiskolákon is még két évig, heti két órában kötelező tantárgy. így állandóan közel kétmillió ifjú személyiségének kialakításához hozzájárul, jelentős hatásokat hozhat létre, pozitív eredményeket érhet el. A kétmillió ifjú testnevelésének évi 100 millió munkaórája és a tanórák személyi, valamint dologi ellátottságának mértéke azt bizonyítja, hogy tanügyi kormányzatunk a testnevelési tanórák szerepét jelentősnek tartja. Az úttörő sportfoglalkozás az általános iskolákban, valamint a sportkör a középiskolákban és a felsőóktatási intézményeinkben az elmúlt esztendők alatt tovább fejlődött. A sportmozgalom társadalmasítása 74