Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az ismeretszerzés néhány módszeréről a produktív gondolkodásra való nevelés szempontjából

Az „irányított megfigyelésnél" [1] ugyanis már a tanulók bizonyos fokú megismerő jártasságáról beszélhetünk. A „beszélgetés" [2] természeténél fogva hangsúlyozottabb irányításra mutat. A „magyarázat" [3] pedig úgy is tekinthető, mint a megismerési mód bemutatása, amelyet a tanulók még nem ismernek, amellyel még nem találkoztak. Nem tekinthetjük ugyanis magyarázatnak az események és történetek ismertetését, és ugyancsak sivárnak érezzük azt a beszélgetést, amely csak bizonyos tények összehordására, vagy bizonyos tárgyi ismeretek felidézésére szorítkozik [20]. Danyilov módszercsoportosítása tehát azt az intenciót juttatja kifejezésre, hogy a módszerek igazodjanak a szaktárgyi megismerés előrehaladásához, illetve a tanulók önálló feladatmegoldásának fokozásához. Ugyanezt az intenciót szeretnénk követni mi is. Mégis a fejlődés vonalának kifejezettebb hangsúlyozása szempontjából, és más vonatkozásban is, célravezetőbbnek véljük a módszerek ilyen csoportosítását: 1. Bemutatás és megfigyelés. 2. Közlés, beszélgetés és felszólítás (utasítás). 3. Ismétlés, gyakorlás, ellenőrzés és osztályozás. Az első kettő — tehát a bemutatás és megfigyelés, — együtt jelenti a tanuló számára a feladatot. Mégpedig úgy, hogy a problémát elsősorban a jelenség adja, s ezt a tanuló a megfigyelés során, értelmi erőinek teljes mozgósításával megoldja. A másik három, — tehát a közlés, beszélgetés és felszólítás (utasítás), —- viszonyát az első kettőhöz az „ellipszis-hasonlattal" érzékeltethetjük [21]. Az ellipszis két fókusza a tanító és a tanulók. Az ellipszis vonalán pedig a tárgy, a jelenség mozog. A tárggyal, a jelenséggel a nevelőnek és a tanulóknak is kapcsolatuk van. Az egyik ismeri és exponálja, a másik nem vagy kevésbé ismeri, s ezért figyeli, vizsgálja, hogy megismerje, vagy hogy még jobban megismerkedjék vele. A bemutatás pillanatában a tárgy a nevelőhöz áll közel. A kettő közti kapcsolat szoros, világos és biztos. (Ezt a kapcsolatot, az ellipszis hasonlatánál maradva, a megfelelő faktor jelezheti.) A tanulótól a jelenség, a megismerés szempontjából még elég távol van. (Ezt a másik faktor mutathatja.) A tanuló és a tárgy kapcsolata laza. A faktor vonala hosszú, vékony, esetleg szaggatott. A közléssel, beszélgetéssel és utasítással, mint verbális módszerek szakértő alkalmazásával a tanító mind szorosabb kapcsolatba hozhatja a tanulót a jelenséggel. Mindjobban megtaníthatja arra, hogy hogyan hozhatja magához közel a tárgyat, hogyan ismerheti meg egyre jobban, a hozzá hasonlókat pedig egyre önállóbban is. A tanító és a tanulók közti kapcsolat a tanítás folyamatának kezdeti szakaszában (a szaktárgy első tanítási egységeinek feldolgozása során, vagy a téma elején) erős. A tanító sugalmazó, segítő, irányító, mintát adó eljárása kezdetben jórészt közlés. A két fókusz közti vonal hang68