Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József: Asboth Oszkár néhány nyelvészeti megjegyzése

Asboth életrajzírói már eddig is megállapították, hogy ezek az utazások kiszélesítették a tudós látókörét és nagyban hozzájárultak tudományos képzettségéhez is. De mindezideig konkrét anyag ez utazásokról nem állott rendelkezésre, és Sternberg Jánosé, a magyar—orosz kultúrkapcsolatok e szorgos munkásáé az érdem, hogy a magyarországi szlavisztika története az általa publikált napló révén értékes adatokkal gazdagodik most. E napló alapján nyomon követhetjük Asboth utazását napról napra. Igen érdekesek a fiatal tudósnak az: egyszerű emberekkel és tudósokkal való találkozásairól szóló feljegyzései, valamint a meglátogatott városok és falvak leírásai. Kiderül belőle, hogy Asboth jól ismerte az orosz kultúrát, elismeréssel adózik érdemeinek, pozitívan viszonyul az orosz néphez és ugyanakkor egyáltalában nem idealizálja az orosz valóságot, III. Sándor uralkodása kezdetének borús korszakát. Ez a tárgyilagosság annál is inkább dicséretreméltó, mert Asboth, aki polgári családból származott ugyan, mégis — mivel a családban forradalmi hagyományok uralkodtak* — 1848 hagyományain nevelkedett és nem egyszer arra kényszerült, hogy bizonyos mértékig megszabadítsa magát azoktól az előítéletektől, amelyek az akkori Magyarországon a cári Oroszországgal mint az 1848—49-es magyar forradalom elfojtójával szemben meggyökeresedtek. A Sternberg János felfedezte útinapló nem kevésbbé értékes anyagot szolgáltat a XIX. századi orosz—magyar kultúrkapcsolatok történetéhez is, vagyis ahhoz, hogy milyen baráti szálak fűzték egymáshoz már ekkor is a két népet. * M. II. Алексеев (1) közzétéve F. Engelsnek az Anyegin és Érclovas tanulmányozása közben írt jegyzeteit, érdekes és terjedelmes tanulmányban mutatja be, hogy milyen nagy lelkesedéssel („con amore, sine ira et studio") [2] és milyen módszerrel tanulmányozta a nagy német tudós Puskin nyelvét. Asboth alább közreadott jegyzeteit * olvasva az első benyomásunk szintén az, hogy a fiatal, 30 éves magyar tudós bámulatos erudícióval feküdt neki az orosz nyelv elsajátításának, és annak ellenére, hogy — mint ezt naplójának és nyelvészeti jegyzeteinek a szövege is mutatja — első oroszországi tanulmányútja idején még távolról sem sajátította el maradéktalanul az orosz nyelvet, de egyéni törekvése, magatartása példamutató és méltán váltja ki csodálatunkat csaknem száz évvel naplójának megírása után is. Éppen ezért azt hisszük, hogy kéziratának nyelvi elemzésétől itt eltekinthetünk, megjegyezve, hogy mindazokat a hibákat, amelyeket * Vö. Angyal Endre, Asboth Oszkár (Magyar Nyelvőr, 1952. 6. sz.). Angyal említi, hogy Asboth apja és különösen két nagybátyja aktívan részt vettek az 1848—49-es forradalomban. L. még Sternberg János publikációjának bevezető cikkét. (Studia Slavica, X. kötet, oroszul.) 1. Словарные записи Ф. Энгельса к „Звгению Онегину" и ,,Меднаму всаднику", Мовква

—1953— Ленинград, ИЗД. АНСССР 2. Uo. 2. jegyzet. * A kéziratot — mint már jeleztem — Sternberg János volt szíves rendelkezésemre bocsátani, amiért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki neki. 656