Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vágás Endre: Epehólyagkettőzet kialakulása „fehér epe" túltermelődés következtében, házimacskánál

a falvastagság és a kehely sejtek előfordulási aránya szempontjából. Feltételezhető tehát, hogy a házimacska esetében feltűnően nagy számban (22,5%) előforduló epehólyagkettőzet kialakulásában az epehólyaghám fiatalkori szekréciós túlműködése (fehér epe termelése) is szerepet játszik. összefoglalás A házimacska epehólyagkettőzetének vizsgálata során megállapítható, hogy az epehólyaghám szekretórikus túlműködése esetén az ún. „fehér epe" felgyülemlése az epehólyagban a ductus cysticus elzáródása nélkül is előfordul. A szecernáló epehólyagba az epe bejutni nem képes, ezért a ductus cysticuson, az epehólyag pótlására, újabb kitüremlés (epehólyag duplikatúra) keletkezése indokoltnak látszik. Az epehólyaghám szekretórikus túlműködését a fiatal — tejjel táplálkozó — állatok fokozott mucin-igónye magyarázza. GALL BLADER DUPLICATION IN THE DOMESTIC CAT IN CONSEQUENCE OF HYPERSECRETION OF „WHITE BILE" E. VÁGÁS It is possible to find out at the investigation of gall blader duplication of the domestic cat that in case of hypersecretion of gall blader epithel the accumulation in the gall blader of so-called „white bile" is found also without the occlusion of the ductus cysticus. The bile is unable to get in the secerning gall blader, therefore on the ductus cysticus a new bag (gall blader — duplication) comes into being to substitute the gall blader. The hypersecretion of the gall blader epithel is accounted by the increased demand on mucyn of the young animals fed with milk. IRODALOM II] Aronson, H. G. (1935): Paoc. Soc. Exp. Biol. a. Med. 32, 695. [2] Bolk, L., Göppert, E., Kallius, E., Lubosch, W. (1937): Handbuch der vergleichenden Anatomie der Wirbeltiere. Berlin

—Wien. 13] Csanády Gy., Vágás E. (1957): Állattani Közlemények 46, (1—2) 43—47. [4] Dawson, A. B. (1950): The domestic cat. [5] Ellenberger

—Baum (1943): Handbuch der vergleichenden Anatomie der Haustiere (18. Ausgabe) Berlin. 16] Kardos G., Kirchnopf, M. (1961): Orvosi Hetilap 102, 364—365. [7] Lichtmann, S. S. (1953): Dissease of the liver, gallbladder and bile ducts. Philadelphia. Lea Fibiger 2, 1236—1242. Í8] Magyar I., Fischer A. (1956): A máj és epeutak. Budapest. [9] Nieberle, K., Cohrs, P. (1949): Lehrbuch der speziellen pathologischen Anatomie der Haustiere. Jena. [10] Reighardt, J., Jennings, H. S. (1935): Anatomy of the New York. [11] Sztukej, A. L., Csernyavszkij, A. R. (1950): Cbirurgija 10, 72. [12] Vágás, E. (1949): A házimacska májának, epeutainak anatómiája és rendellenességei. Szeged. [13] Vágás, E., Csanády, Gy. (1960): Biológiai Közlemények 8, 189—191. [14] Vágás, E. (1958): Biológiai Közlemények 1, 55—59. [15] Weiss, R. (1951): Orvosi Hetilap 92, 485. [16] Zimmermann, A. és G. (1944): A házimacska. Budapest. 41* 627