Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az ismeretszerzés néhány módszeréről a produktív gondolkodásra való nevelés szempontjából

AZ ISMERETSZERZÉS NÉHÁNY MÓDSZERÉRŐL A PRODUKTIV GONDOLKODÁSRA VALÓ NEVELÉS SZEMPONTJÁBÓL (Tanulmányrészlet) Dr. KOVÁCS VENDEL A módszer kérdése korábban mintegy három és fél évszázada vetődött fel olyan élesen, mint napjainkban. A középkor Piátont követő „túlvilági érdeklődésébe" beleunt renaissance emberének „e világi érdeklődéséhez" több előzetes próbálkozás után végül is Bacon és Descartes' dolgozta ki az új vizsgálódás helyes módjára vonatkozó „alkalmas methodust". Bacon (Novum Organum, 1620.) a jelenségek oldaláról, Descartes (Discours de la methode, 1637.) a gondolkodás részéről közelítette meg a valóság helyes megismerésének módját. Komensky pedig (Didactica magna, 1638.) az iskolai ismeretszerzés aranyszabályainak koszorúbafonásával tette teljessé a kor gazdasági és társadalmi szükségletéből fakadó oktatáselméleti problémák messze előre mutató megoldását. Míg azonban az akkori megoldások az ésszerűség és a természetesség alapvető követelményéhez való igazodáson keresztül jelentették a fejlődést és annak perspektíváját, addig a ma problémája, „a második ipari forradalom" igényéhez igazodó szemléletesség elvét is alapként elfogadva, arra a kérdésre próbál választ adni, hogy miképpen lehet a tanulókat gyorsan, könnyen és biztosan a jelenségek vizsgálására és a velük való hasznos foglalkozásra megtanítani. Már Diesterweg kortársával, Usinszkijjel együtt így fogalmazták meg a modern oktatás helyes módját és ezzel együtt a jövendő módszertani kutatások programját: „Az oktatás akkor nyújt többet, ha nemcsak az eredményekhez jut el, hanem megmutatja azt is, hogy bizonyos eredményekhez milyen úton lehet eljutni" [1]. E két neves didaktikus korát követő időszakban az úgynevezett „új iskolák" különböző törekvéseinek tapasztalatai alapján, valamint az utóbbi évtizedben a módszer meghatározása és osztályozása körül lezajlott viták tanulságaként, továbbá a legutóbbi évek mind mélyrehatóbbá vált módszertani kutatásainak eredményeképpen a jelen oktatásmódszertanának fő kérdéskomplexuma így vetődik fel: „A didaktika fejlődésének jelenlegi szakaszán nem az a feladat, hogy az oktatási mód57