Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Gyűjtő- és kutatóúton a Vietnami Demokratikus Köztársaságban

a Vuhan-i repülőtéren 34 fokos hőség fogad. A repülőtér parkjainak törpepálmái, örökzöld Hibiscusai, Rhododenronjai, ciprusai és Oleanderei már a szabadban telelnek, elértük a szubtrópusi klíma- és vegetációzóna északi határát a Jangtce folyónál. Vuhanból felszállva pillantjuk meg alattunk az első vöröslő, latentes talaj ókat. A vad, egykor szubtrópusi erdőségeikkel borított Délkínai-hegyvidék fölött repülünk. A letarolt erdőkből többnyire csak a hagyásfák ágaskodnak magányosan. A völgyekben megpillantjuk az, első bambuszligeteket. Kueljin környékén a mészkőhegyek már a trópusi karszt merész formáit tárják elénk. Alattunk sok ezernyi cukorsüveg és kesztyűujj alakú mészkőszirt tör a magasba, oldalukat többnyire függőlegesre oldta a trópusi esőzés. Ezekről a hegyekről az erdőt nem tudták leirtani, így a táj gyönyörű smaragdzöldben csillog alattunk. A kis medencében fekvő Nanning körüli dombokon teaültetvények és banánültetvények pompáznak, a dombok között egész völgyrendszereket kitöltő víztárolókat építettek. Nanningból felszállva a merészformájú mészhegyek újra összesűrűsödnek és a vietnami határ körül áthatolhatatlan trópusi erdőségek borítják. Vietnam területén egyúttal az igazi trópusi zónába is beléptünk. A hegyektől délre, a Vörös folyó deltáján éppen áradás van. A rizsföldeket elborítja a víz és az összefüggő víztükörből csak a bambusz és arékapálmák közé rejtett falvak négyszögei állnak ki, kis szigeteket képezve. A hanoi repülőtéren jövendő vietnami kísérőim, Ngüyen dang Khői, a Tudományos Bizottság botanikus munkatársa, Ngüyen anh Tiep erdészbotanikus, dr. Thai van Trüng professzor, a Hanoi Magyar Nagykövetség részéről dr. Németh István, a nagykövet első helyettese és Magyarországról ismert Nguyen tien Cháu barátom fogadtak. Gépkocsink a laterites iszaptól tényleg élénk vörös színű, széles Vörös folyón át ért be velünk a városba, ahol a külföldi szakemberek szállodájában helyeztek el. Nagy szeretettel vártak és ellátásomról messzemenően gondoskodtak. A szállodai szoba tetőventillátora, az ágy szúnyoghálója, a csapvíz 28 fokos melege mind a trópusi klíma jellegzetességeihez, tartoztak. A trópusi éghajlat nem a meleg, hanem az ahhoz, társuló magas páratartalom miatt nehéz az, európai ember számára. Ott-tartózkodásom alatt általában 30 fok körüli hőmérséklet uralkodott. Nappal 30—31, nagyon ritkán 35—37 fok meleg egymagában a magyar ember számára nem rendkívüli. Azonban az, hogy az éjjel sem hoz enyhülést, mert a hőmérséklet sokszor csak alig egy-két fokkal csökken hajnalig, már nagyon megnehezíti az alvást, különösen az első napokban. Ehhez járul a levegő majdnem 100%-os relatív nedvességtartalma és ez jelenti a fő nehézséget. A test felületét száraz levegőben a párolgás hűti, így a száraz 45 fokos meleg sokkal jobban elviselhető, mint a testfelületet közvetlenül érő 35 fokos vízfürdő vagy az ennek megfelelő 35 fokos meleg, teljesen páratelt levegő, amikor a bőrfelületről nem párolog el és így nem fejt ki hűtő hatást a nedvesség, hanem izzadtság formájában patakokban gyöngyözik. A szervezet ösztönösen egyre több vizet vagy folyadékot kíván, de a verejték nem fejti ki hatását, csak a szívre ró nagy munkát a töménytelen, sokszor 5—8 liter napi 548