Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Martinovics helye a kémiában

birkák között „rothadási betegség" (Fäulungskrankheit) lépett fel „Minthogy tudtam — írja —, hogy a kőolaj fő alkotórésze a levegősav és az éghető anyag, és hogy ebből a gyomor melege a levegősavat könnyen el tudja választani, s ezáltal a levegősav jó hatását kifejtheti" —, ezért megkísérelte, hogy a kőolajat gyógyszerként alkalmazza. Kőolajjal kevert lisztből pilulákat készített, s 5—6 napon át reggel és este beadatott egy-egy ilyen pilulát az állatoknak, s a többségük meggyógyult. Nem tudhatjuk ugyan, hogy ebben ennek az orvosságnak mennyi része volt. 8. Martinovics laboratóriuma Az ismertetett igen sokoldalú, helyenként jó eredményeket nyújtó vizsgálatokhoz jó felszerelés és jó kísérleti körülmények kellettek. Semmi biztosat nem tudunk azonban arról, milyen volt Martinovics laboratóriuma, amelyekben dolgozott. Arra azonban annál részletesebb adatunk van, milyennek képzelte Martinovics a jól használható kémiai laboratóriumot. Tankönyvében ugyanis a kémiai laboratórium létesítésének részletes leírása szerepel, s az egyes eszközök képét is közölte. Feltehető, hogy magának is ilyenféleképpen rendezte be a laboratóriumot, s maga is ezekkel az eszközökkel dolgozott. Azt javasolta, hogy a laboratórium 6—8 méter szélességű és hosszúságú legyen, s magassága kb. 4 méter legyen. „Legyen, ha lehet földszinten . . . azért, hogy az e célból épített csatornán át a forrásból érkező, a munkához szükséges víz kéznél lehessen" [2, I. 40.]. Legyen saját kéménye, amelyen a füst és a gyakran keletkező ártalmas kigőzölgések eltávozhassanak. Javasolta, hogy két szemközti falon legyen ajtó vagy ablak, hogy kereszthuzatot lehessen létesíteni. „A tűzhely felett, a tető négyszögletes kövekből legyen, vagy legalább cseréppel legyen borítva, hogy így minden tűzveszélyt elkerülhessenek" [2, I. 41. o.]. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a laboratórium látható helyén szereljék fel az „affinitás! táblát". Az idősebb Geoffroy által készített, s sokak által tökéletesített affinitási tábla úgy hozzátartozott valóban a XVIII. századi kémiai műhelyekhez, mint a Mengyelejev-féle periódusos tábla a XX. századi tantermekhez, laboratóriumokhoz. A laboratóriumi eszközök felsorolására is érdemes röviden kitérnünk: 1. Egyszerű mérleg „amelynek használata a nép előtt is ismert". Azzal, hogy az eszközök sorában első helyen szerepeltette a mérleget, mutatja, hogy magáévá tette a kvantitatív kémiai szemléletet. 2. Hidrosztatikai mérleg „két azonos térfogatú test súlykülönbözetének mérésére" [I. 43.]. (Ezt a kifejezést, mint félreérthetőt Horváth joggal tette kifogás tárgyává.) 3. Aprításra szolgáló eszközök: (Lásd 3. ábra.) I. reszelők, II. szorító (töréshez), III. kávéőrlőt utánzó őrlőberendezés, IV. mozsár fémből, kőből, vastag üvegből, fából, V. mozsár szélesebb nyílással, VI. csiszolókő. 539