Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

a rádiónál tízszer nagyabb jövedelmet biztosít. Említsük meg az orvosi műszerek, általában a műszerek, az élelmiszeripari és szerszámgépek, a golyós csapágyak és kábelgyártó gépek, valamint a biokombinátok előállítását. Továbbra is jelentős ipari profilunk az alumíniumkohászat, megmunkálás és a konzervgyártás. E felsorolt iparágakban a második ötéves terv időszakában 200—300, sőt 1000—1500 százalékos termelésemelkedést értünk el. Mind a szakosítás eredménye. Hasonló jellegű üzemek összevonásának, egyesítésének, minden esetben a munka korszerűsítésének, egyszóval a legfelső politikai-gazdasági irányításnak a hatása. A szakosítás rendkívüli jelentőségét ezernyi példa igazolja. A varsói „Rosa Luxemburg" rádiócső- és tv elektroncsőgyár a telepes rádiócsövek gyártását átadta Magyarországnak. Azonkívül a gyártott csövek típusszámát a réginek egyharmadára csökkentette. Az egyes típusokból az addigi 1 millió helyett most 2—3 millió darabot állít elő. Ez a széria-mennyiség igen gazdaságosnak bizonyult: lényegesen javult a minőség, a termelékenység is megnőtt 100 százalékkal, minek következtében a gyár évi bevétele 20 millió zloty-tyal emelkedett. A korszerű automata gépek így fizetődnek ki. Világviszonylatban így érhető el a legalacsonyabb termelési költség, mennyiségben és minőségben egyaránt a legmagasabb világszint. Ha ezek biztosítva vannak, a magas széria piaci elhelyezése semmi gondot nem okoz. A csövek hatalmas mennyiségét nemzetközi szerződések alapján elsősorban a KGST-országok piaca veszi fel. Hasonló a magyar kábelgyártó gépék példája. A gépek eddigi 61 gépcsoportja helyett 23-at állítunk elő Diósgyőrben. A világszínvonal és a nagyobb termelékenység révén elértük, hogy a KGST valamennyi országán kívül legalább nyolc másik országba, köztük tengerentúlra is szállítunk kábelgyártó gépeket, teljes gyári berendezéseket. A KGST-országok említett határozatának f) pontja a mezőgazdaságot érinti a természeti adottságokkal kapcsolatban: „Mivel a szocialista országokban az egy főre jutó hasznos földterület nem egyforma, különbözők az éghajlati- és talajviszonyok is, fennmarad és tovább fejlődik a mezőgazdasági termékek cseréje országaink között." Ez így van, mert viszonylag a mezőgazdasági termelés maradt mind a mai napig legjobban helyhez kötve, a termelés mennyiségét és minőségét tekintve. Pedig a társadalom e téren is jelentős változásokat okozott. Gondolhatunk arra, hogy a növénytermesztéshez szükséges anyag (talaj) és energia (napsugárzás) csak korlátozott mértékben szállítható, nem úgy, mint az iparnál. Jelentős a mezőgazdaság tér szükséglete. Adott területen a termelés egyelőre nem fokozható az iparban megszokott méretekben. Az éghajlat hatása elsőrendű. Ennek alapján a mezőgazdasági termelésben is kifejlődik a zonalitás, valamint az egyes vidékek speciális jellege. Ilyen körülmények között — és bizonyos társadalmi hatások, tradíciók, ipari nyersanyagszükségletek alapján — a mezőgazdaság is szakosodik, ez pedig mindig oka lesz az országiak (vidékek) közötti cserének, a tervszerű népgazdasági fejlesztésnek és a KGST keretén belül a tervszerű, perspektivikus szakosításnak. Ettől eltekintve — a növekedő szükségletek miatt — általánosan emelni kell 462