Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

ben földrajzi környezetével. Azt a természet fegyvereivel (törvényszerűségeinek alkalmazásával) hódítja meg, további sorsában is mind nagyobb szerepet játszik. A politikai és gazdasági irányítás, mint a társadalmi erők vezérlő műve Mivel a természeti környezetbe ágyazott termelés társadalmi igényeket elégít ki, társadalmi, politikai szervek irányítása alatt áll. A termelés folyamán maga az ember, a társadalom is törvényszerűen átalakul. Tudata és tudománya mindegyre magasabb fokon, végül is elvi irányítássá tisztulva hat vissza a természeti környezetre és realizálódik a termelésben. Ezért szükséges — és érthető — szocialista társadalmunkban a politikai vezetés, az egész gazdasági életünket megszervező tervezés, valamint gazdasági irányítás. „A politika a gazdaság sűrített kifejezése" . . . mondja Lenin. ,,A kérdések dialektikus megoldása szükségessé tette, hogy megtaláljuk a politika és a gazdaság közti viszonyok lényeges oldalait. A politika és a gazdaság közti lényeges viszony pedig abban rejlett, hogy a politika feltétlenül elsőbbségben van a gazdasággal szemben" [15]. „A politika sűrített gazdaság" elve fejeződik ki hazánk szocialista fejlődésében is. Megmutatkozik a tőkésosztály felszámolásának a kezdetén, az üzemek és bankok államosításában, a mezőgazdaság kollektivizálásában. E kapuk kinyitása nélkül egyetlen lépést se tehettünk volna a szocializmus felé. A politikát, mint „sűrített gazdaságot" tükrözi a VII. és VIII. pártkongresszus, mint a politikai irányítás, a földrajzi adottságok fokozottabb kiaknázására, a termelés fokozására mozgósított társadalmi erők vezérlő műve. Az SZKP kongresszusainak határozataiban is kiemelkedő a politikai vezetés fontossága. A XXII. kongresszuson elfogadott program végrehajtása során — többek között — a geográfusok feladatává tették, hogy vállaljanak cselekvő közreműködést a földrajz minden ágának fejlesztésében és a népgazdasági problémák megöldásában. E kongresszusokon ésszerűen, józan megítéléssel értékelik a földrajzi környezet szerepét, a természeti potenciál, a „tájérték" és a társadalom viszonyát. A KGST keretén belül tervszerűen kifejlesztendő földrajzi (területi, nemzetközi) munkamegosztás egyik alapelve éppen a földrajzi adottságok mérlegelése. Emellett — és ez természetes — sok más határozat az egyes országok szakosítására, a gyártás tipizálására és automatizálására, egyes feldolgozó iparágak bérbeadására, közös vállalatok létesítésére, egyes gyártási ágazatok átadására, mindenek előtt a kölcsönös segítség változatos formáinak az alkalmazására utal. Nézzük a fontosabbakat, először azt, hogyan intézkedik a legfelsőbb politikai-gazdasági vezetés a földrajzi környezet értékeléséről. Ezzel együtt néhány más kérdés érintése is szükséges. A környezet szerepe nem meghatározó és nem kizárólagos, a hiá459