Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

zásának már a mai termelő módok mellett is sok javítható lehetősége van. A természeti törvények gyakorlati alkalmazása nem más, mint a természettudományok visszahatása az alapra, az objektív valóságra, a természetre. A környezet célszerű felhasználása azonban csak elmélyült és regionális tudományos kutatások alapján valósítható meg A törvényszerűségek helyi sajátosságainak, érvényesülésük módjának a felderítése teszi lehetővé a környezet hasznos módosítását, annak a megállapítását, hogy melyik földrajzi (tájalkotó) tényezőhöz kell nyúlnunk az egész komplexum megjavítása érdekében. Látnunk kell előre, hogyan változik meg a csapadékvíz munkája, a talaj fejlődése, a levegő páratartalma, ha a kopár domboldalakat beerdősítjük. Az átalakítandó tényezőt és módosításának mikéntjét mi magunk állapítjuk meg [10]. így kerül a sivó homokra a szél kártevését fékező szőlő- és akácfaliget, mocsaras vidékre a vízlevezető csatorna, aszályos földekre az öntözőhálózat. így adunk irányt a természeti földrajzi környezet önfejlődésének. Ha kell, mocsarat szárítunk ki, erdőt telepítünk. Megkötjük a futóhomokot, gyökeresen átalakítjuk a mikroklímát. Öntözőcsatornát vezetünk a sivatagba, termővé tesszük a szűzföldet, táperőben gazdagabbá a talajt, új- és újfajta növényeket nemesítünk. Kivesszük az anyagból az energiát, megfogjuk a folyók erejét. Mesterségesen létesített mezővédő erdősávökkal nemcsak a szél futását mérsékeljük, hanem megnöveljük a levegő páratartalmát is. Csökkentjük a talaj és a növényzet vízveszteségét, más irányt szabunk a talaj fejlődésének, megakadályozzuk a deflációs folyamatokat. Ilyen gyakorlattal nemcsak környezetünk minőségi állapotát változtatjuk meg, hanem a természeti földrajzi környezet és a társadalom között fennálló viszonyt is átalakítjuk, ugyancsak minőségileg. Mondhatjuk, így lesz úrrá az anyag önmagán: a gondolkodás formájában mozgó anyag az élettelen anyagon. Lenin azt mondja, hogy az objektív törvények megismerése magasrangú művelet. Nem egyszerű tükröződés, hanem tevékeny absztrakció, a fogalmak és a törvények formába öntése. Ezt a gondolatot kiegészíthetjük azzal, hogy az egész folyamatnak értelme és célja annak gyakorlati visszahatásában található meg. Éppen ennek a gyakorlatnak a véghezvitelére fejlődött ki a gondolkodó anyag. A tudatunktól függetlenül végbemenő természeti jelenségek ismerete a gyakorlatban válik tudatos társadalmi hatóerővé, mint a tükrözés „visszatükrözése". Ez a különös átvitel, tehát: az objektív természet tükröződése, szellemi és technikai eszközökké (termelőerőkké) válása és visszahatása a környezetre, — lényeges minőségi átalakulása bizonyos fajta mozgásoknak. Végül is ez teszi lehetővé a természet feletti uralmat. De „.. . korántsem úgy uralkodunk a természeten, mint ahogy a hódító az idegen népen uralkodik, mint olyan valaki, aki a természeten kívül áll — hanem hogy hússal, vérrel és aggyal hozzátartozunk és benne élünk, és egész rajta gyakorolt uralmunk abban áll, hogy minden más lénytől eltérően fel tudjuk ismerni törvényeit és tud456