Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

és politikai nevelés terén is felhasználható. Látni lehet, hogy a természeti viszonyok nem éppen döntőék, csak társadalmi összefüggésükben hatnak a termelésre, vagy annak földrajzi elhelyezkedésére. Fontos ebből a szempontból a vállalatok és a szállítás belső és nemzetközi kooperációjának a megszervezése. Az ilyen együttműködés keretében válik valósággá a baráti (KGST) országok támogatása. Az importanyagokat az itthoni termelő munka teszi értékesebbé, s a jövedelemből, — különösen ha külföldre is szállítunk — bőven megtérül a behozatal értéke. Mindezekben a társadalom aktivitásának a jelentősége domborodik ki, amely elszakadni ugyan semmiképp nem tud a természeti alapoktól — mert annak anyagaival, energiáival, törvényszerűségeivel dolgozik —, de felül tud emelkedni a természet spontaneitásán, fel az irányítás magaslatára, és elszakítja magát a földrajzi környezet „vak szükségszerűségétől". A természeti körülmények figyelembe vétele szükséges. De az nem egyértelmű a természetnek való kiszolgáltatottsággal, a „vak szükségszerűséggel". Engels, Hegel egyértelmű véleményére hivatkozva ezeket mondja: „... a szabadság a szükségszerűség felismerése", — így tehát „a szabadság nem a természeti törvényektől való képzelt függetlenségben áll, hanem a törvények felismerésében, és az ezáltal megadott lehetőségben, hogy a természeti törvényeket tervszerűen, meghatározott célok szolgálatába állítsuk" [4], Efbben rejlik a földrajzi • környezet hatásának a milyensége és a mértéke. A primitív fokon álló embernél még számolnunk kell a természeti törvényszerűségek szinte teljesen meghatározó jellegével (barlanglakás, gyűjtögető, vadászó-halászó életmód, kezdeti külterjes állattenyésztés, a törvényszerűségek ismerete és tudatos irányítása nélkül); „amíg a természet törvényeit meg nem ismerjük — írja Lenin —, addig ez a törvény tudattalanul és tudatunkon kívül létezve és hatva, a ,vak szükségszerűség' rabjává tesz bennünket. De ha megismertük ezt a törvényt, mely (miként Marx ezerszer ismételte) akaratunktól és tudatunktól függetlenül hat, — akkor urai vagyunk a természetnek" [5]. Engels nevezte „vak szükségszerűségnek" ezt az állapotot, amelyben a természeti törvények még csak tudatunkon kívül léteznek és hatnak. Ez az állapot a termelőeszközök fejletlensége korában állhatott fenn, amikor az emberi közösség még a természet hatalma alatt nyögött. A kezdeti primitív állapot a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésével együtt azonban — a Föld néhány elmaradott területét leszámítva — megváltozott. Nem olyan módon változott meg, hogy függetlenítettük volna magunkat a természettől, — ellenkezőleg: a társadalmat ós a földrajzi környezetet összekötő szálak hatalmasan megszaporodtak. A változás azt jelenti, hogy ezeket a szálakat most már mi magunk (a társadalom) tartjük a kezünkben. A természeti hatások452