Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

A napsugárzás évi eloszlása és értékelése Eger meteorológiai állomását 1952-ben szerelték fel CamphellStokes rendszerű üveggolyós napfénytartammérő műszerrel. Emiatt a napsugárzás tartamának a megfigyelése immár 10 évre terjed. Ilyen rövid idő átlagos értéke még nem tekinthető törzsértéknek, az összehasonlításra sem alkalmas. A napsugárzás értékét tehát nem hosszú megfigyelési évre kiterjedő adatokkal, hanem a környezet ez évi napsugárzási értékeivel vethetjük egybe. Bizonyára ez is tanulságos. A napsugárzás ez évi összege Egerben 1917 óra. Ez az érték éppen beleillik az 1900—1950 órás zónába, mely a Mátra- és Bükk-alján át a Hegyalja felé vonul. Nincs messze ez az érték az Alföld közepének a 2000 órát kitevő napfénytartami összegétől sem. Ugyanekkor Kompolton 2003, ezzel szemben Miskolcon csak 1763, Tarcalon 1768-at tett ki a napfényes órák száma. Ebben a sávban tehát Eger igen kedvező képet mutat. Ha a napsugárzás 1962. évi mennyiségének és menetének grafikonját nézzük, augusztus napfénytartama itt is kiemelkedik, mert a lehetséges órák 87%-át adta. A strandolókat kárpótolta augusztus a júniusi és a júliusi kiesésért. Ilyen napfénybőség után arra lehetne következtetni, hogy a szőlő cukortartalma magas értékű lesz. Nem így történt. A kényszerszüret folyamán arra a tapasztalatra jutottak, hogy a must kevés mennyisége mellett, annak minősége sem volt kielégítő. A minőségi szőlőterméshez, a magas cukortartalomhoz nem elég a bőséges napfény, ahhoz bizonyos mennyiségű csapadék is kell. Az idei nyárutón és ősz elején hiányzott az eső. A borultság értéke természetesen az ellentétes képet mutatta. Míg a legnaposabb hónap volt az augusztus, ugyanakkor a legkevesebb borultság mutatkozott. Ilyen képet mutat az év többi hónapjának a borult-sági aránya is. Eger napfénygazdagsága igen előnyösen befolyásolja a fürdési és üdülési lehetőségeket, de azt is megmagyarázza, hogy szőlő- és a gyümölcstermelése miért oly jóhírű. Az időjárás menetének, s az egyes időjárási elemek kapcsolatainak a tanulmányozása értékes tapasztalatokat eredményezett. Az 1962-ik év hőmérsékleti átlagértéke országos viszonylatban 0,1—1,2° negatív eltérést mutatott. Ellenben Lőrinci, Pécs és számításaim alapján Eger évi átlaga nyereséggel zárult. Eger a Bükk, Lőrinci a Mátra, Pécs pedig a Mecsek déli, délnyugati lejtőjén, annak védelmében húzódik meg. íme, ezen kedvező irányú eltérések a földrajzi fekvéssel magyarázhatók. Az évi abszolút maximum értéke az alföldi és a hegyvidéki éghajlati területek között Egerben átmeneti jellegűnek mutatkozott. Az abszolút minimum is kedvező Eger éghajlatára, 54 meteorológiai állomás közül csupán 9 helyen volt mérsékeltebb a hideg. A napsütéses órák átlaga is kedvezőbb, mint az északi hegyvidék más meteorológiai állomásain. 442