Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

padékmennyiség az átlagosnak 50%-át sem tette ki. Egerben az erős szárazság különösen a szőlőre volt káros. A levelek összesültek, a fürtök összezsugorodtak, sok dűlőben kény szerszüretet tartottak, ami feltétlenül a mennyiség rovására ment. Október. A hőmérséklet sok évi átlag 10,3°-ot tett ki, e havi középérték azonban 11,3° volt. Ez pontosan + l°-os többleteltérést mutatott. De térjünk azonnal a csapadék szemlélésére, ahol meglepő adatot találunk. Az egész hónap alatt mindössze 2 mm(!) csapadék hullott, ehhez hasonló kevés eső 50 év alatt csupán egyszer, 1906-ban fordult elő. A csapadékhiány ebben a hónapban 50 mm volt. Még meglepőbb a szárazság képe, ha elgondoljuk, hogy e pár mm-es eső is október legutolsó napján hullott. Szeptember 24-től október 30-ig bezárólag semmi eső nem esett Egerben, a tikkasztó szárazság 36 napon át tartott. Ez a meleg és az aszály nyomta rá a bélyegét októberre. Érdekes, az októberi aszályos terület határa a Duna vonala volt, majd az északi hegyvidék lába. Eger a legszárazabb körzetbe esett, csak Sárospatak, Tarcal és Kisvárda körzetében volt még kevesebb csapadék, ahol egész hónap alatt még 1 mm csapadék sem esett. Ezen az őszön Eger időjárásának teljesen alföldi, aszályos jellege volt. Hőmérsékleti szempontból a hónap pontosan két részre tagolódott. 15-ig a napi középhőmérséklet a havi átlag felett, utána pedig az alatt maradt. A szeptemberről átmentett meleg légtömeg, s a nagykiterjedésű anticiklon hatására 1-én +25,0° maximális hőmérséklet jelentkezett. A magaslégnyomású góc 2 héten át szilárdan tartotta magát, hol Lengyelországban, hol hazánkban, hol Ukrajna felett telepedett meg. Az időjárás derült maradt. 13-ával az Adria felől kisebb ciklon közeledett, ami a Dunántúlon 1 mm csapadékot okozott, ebből az Alföld csak nyomokban kapott. Az északi hegyvidék és a Nyírség ebből is kimaradt. 15-e után az időjárás jellege megváltozott Európa-szerte. Sarkvidéki hideg légtömegek ereszkedtek dél felé. A meleg, száraz légtömegeket a hideg, száraz váltotta fel. 17-én a nappali felmelegedés még 16° volt, de a talaj mentén országszerte fagy jelentkezett (nálunk —4°). Ez a helyzet derült idővel párosult, erős éjjeli kisugárzással. Skócia—Prága—Budapest—Bukarest tengellyel magas légnyomás szelte ketté Európát. A derült időben a hideg fokozódott, de eső nem eshetett. Bár a talajmenti fagy a hónap utolsó pentádjában is folytatódott, a nappali felmelegedésben nem maradtunk el, mert Egerben, Gyöngyösön olyan felmelegedés alakult ki, mint a Dél-Dunántúlon. A száraz óktóber csak a turisztikának kedvezett. November. A havi középhőmérséklet törzsértéke 4,3°, e hónapi 6,8°. Ez +2,5°-os eltérést jelent. A légnyomás értéke —1 mm a sok évi átlag alatt, de a 154 mm-es csapadékmennyiség több mint háromszorosa az átlagnak. Novemberben 23 csapadékos napot észleltek, ami azonban már több kárt okozott, mint hasznot. A hónap a hőmérsékleti közepek alapján három dekádra osztható. Az első tíz nap alatt a közép 6—10°-kal volt magasabb az átlagnál. 439