Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

fűződik, fürdőváros és kirándulóhely idegenforgalma ettől függ. Ha a hőmérséklet a 25°-ot eléri, ez a strand megnyitását vonja maga után. Ez év májusa — a fenti értékekből is látszik — az átlagnál hűvösebb, l,2°-kal alacsonyabb hőmérsékletű. Az ország 54 állomása közül 50 esetben szintén negatív eltérést tapasztaltak, és Eger sem volt kivétel. A Kisalföldön azonban még nagyobb volt a hőmérsékleti hiány. Ebben a hónapban 37 állomásról jelentették fagyot. Eger ebből sem maradt ki. Május 2-án —2,4°-os volt a hideg, elfagyott a szőlő a fagyzugokban. Még 3-án is —0,4°-ot észlelték. A radiációs minimum több napon át erős fagyot mutatott. 1-én —2,4, 2-án —5,8, 3-án —4,0, 4-én —3,6, 6-án —0,4, 7-én —1,8. Hideg légréteg borította a talajszintet és semmisítette meg a fagyérzékeny, gyenge növényzetet. A légnyomás középértéke 745 mm volt, alig fél milliméterrel az átlag alatt. A csapadék havi mennyisége 48 mm, a törzsérték 3/4-e. A csapadékos napok száma 14. A légáramlás 37% értékben (W) nyugatinak bizonyult. A hűvös időjárást a tengeri eredetű hideg légtömegek uralma okozta. A hónap első pentádjában nem érte el az átlagot a napi középhőmérséklet, kisebb esőzések is előfordultak. A Kárpát-medencében a hideg légtömeg nehezen melegedett fel. Az északi hegyvidék medencéiben —4°-ot is észleltek, Eger is kapott e hideg légtömegből, mint fentebb is láttuk. Május 1-én este csapadékos nap után hirtelen kiderült, reggelre —2,4°-ot mutatott a hőmérő, a radiációs minimum pedig közel —6° C-t tett ki. Tőlünk északra Putnokon, Borsod megye hideg zsákjában még ettől is alacsonyabb hőmérsékletet észleltek. Mindezt a szállított hideg okozta, mely a Kárpátokon át a délre nyíló völgyeken keresztül ömlött le az Alföld felé. Három napon át tartott a sarkvidéki hideg légtömegek beáramlása. A hónap második pentádját (6—10) felmelegedés jellemezte. 8-án és 9-én a hőmérséklet 25° fölé emelkedett. Ennek oka, hogy 7-től tengeri mérsékelt, majd tengeri meleg, továbbá szubtrópusi légtömegek érkeztek hazánkba. A felsikló frontok csekély kicsapódást okoztak. 9-én 27° maximumot észleltek Egerben. 10-e után az Atlanti-óceán felől előtörő hűvös léghullám mérsékelte a szokatlan meleget. Csak 16-a után emelkedett ismét a hőmérséklet. Egy atlanti eredetű ciklon meleg frontján enyhe légtömegek sodródtak Közép-Európa térségébe. Itt változatos, záporos, helyenként zivatarral tarkított időjárás uralkodott. A hónap két utolsó pentádjában akadt egy-egy kiugró nyári nap 25-én és 28-án. Hazánkban a Duna volt az időjárási választóvonal. Keletre 25° felett, nyugatra alatta maradt a felmelegedés. 27-ére az ellentét fokozódott. Sopronban 13, Szatmárban 29°-ra melegedett fel a levegő. Eger 24°-kal a középértéket képviselte. A Közép-Duna medencébe ezen utolsó 5 nap alatt túlsúlyban tengeri meleg, illetve szubtrópusi légtömegek érkeztek. Átlagban véve e hónapban inkább a tengeri mérsékelt, kisebb százalékban a hideg, illetve enyhe légtömegek jutottak uralomra. A május jellegét tehát a tengeri légtömegek irányították. 26* 435