Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

0° felett, de a sok évi átlag alatt ingadozott. 13-a után határozottan téliesre fordult az időjárás. Közép-Európát sarkvidéki eredetű fagyos levegő árasztotta el. Sokfelé hózáport tapasztaltak. E hideg ciklus 10 napon át tartott, ezalatt a hőmérséklet átlaga —1,9° volt, ami megközelíti a januári középértéket. Időközben 7 napon át havazott, a Sándor—József—Benedek napok sem hozták meg a várva-várt meleget. Sőt éppen 19-én, József napján mérték Egerben ebben a hónapban az abszolút minimumot (—8,8 fokot). Ez az eset is bizonyítja, hogy a népies regulákat nem lehet készpénznek venni. Annál inkább ,,igaza lett" Gergelynek, mert Gergely napja után, 13-a után romlott el az idő. A népi regula ezt tartja: Mátyás, Gergely két rossz ember. Az Európát elborító hideg, szárazföldi eredetű légtömeg fölé a Fekete-tenger felől meleg levegőréteg húzódott, a havazást ez idézte elő. Az egri észlelések ezen légáramlás irányát jól jelezték. Uralkodó volt a keleti szél. 19-én északkelet felől —10, —15°-os hidegnyelv nyomult az Alföld közepén a Tisza vonala irányában. Tőlünk északra a Középhegység medencéiben is —14, —15°-os volt a napi minimum. Eger —9°-ot jelentett. Általában 7—9°-kal volt hidegebb, mint a napi törzsérték. Csak 29-én észleltek feltűnő változást. A Viscayai-öböl felőli erős ciklon megtörte a hideg hatását. Erős délnyugati széllel meleg, szubtrópusi levegő indult kelet felé, nagy sebességgel folytatta útját a kontinens belsejébe. Hazánkban igen változékonnyá vált az időjárás, zivataros záporesőtől kezdve a havazásig, minden csapadékformát észlelhettünk. A felmelegedés 28-án a nyugati országrészen már 10° volt, de Egerben még alig érte el a hőmérséklet a 6°-ot. 30-ára a melegfront mindenütt kifejtette a hatását és a hőmérséklet általában 10° fölé emelkedett. Az Északi-Középhegység térségében Eger volt a legmelegebb. A havi abszolút maximum 30-án jelentkezett 14,6°-kal. Általában március hó a szokottnál hűvösebb, télies jellegű volt. A hideg késleltette a növényfejlődést, visszavetette a tavaszi mezőgazdasági munkákat is. Eger márciusáról már az évtizedes tapasztalatok alapján is megállapították, hogy e hóra a télies jelleg gyakran átnyúlik. 1962-ben ez a törvényszerűség megint beigazolódott. Április havi hőmérsékleti törzsértéke: 10,5°, az ez évi középhő 13.1°. E hó szeszélyessége részben az átlagos hőmérséklet nagy ingadozásában, részben a gyors és váratlan hőmérsékleti változásokban, s szokatlan időjárási jelenségekben mutatkozik. A szeszélyesség már a légnyomás viselkedésében is észrevehető. Évtizedeken át április és május nyújtotta az alacsony légnyomási értékeket. Ezen év áprilisában 1 mm-rel magasabb a sok évi átlagnál. A hőmérséklet e havi átlaga közel 3°-kal haladja meg a törzsértéket. Ez kiemelkedő érték, mert a többi meteorológiai állomás pozitív eltérése az egri alatt marad, ami Eger védett földrajzi fekvésével magyarázható. Fagyos napok a hó első napjaiban és a legutolsó napon mutatkoztak. A csapadék értéke 41 mm, ami kissé átlag alatti. Országos 25 433