Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

közül a szakszervezetek bevonása után 12 lett kommunista vagy szociáldemokrata, a többi három párt egyenlő arányban osztozott a megmaradt 12 tagságon. Amikor aztán divattá lett az, hogy a munkáspártok minden fontosaíbb esetben a pártfegyelem szent nevében kötelezték nemzeti bizottsági tagjaikat az egyöntetű szavazásra, akkor az agilisabb kompárt ragadta magához a vezetést" [43]. 1946-ban, méginkább 1947-ben a nemzeti bizottságok szerepe és jelentősége már egyre inkább csökken. 1946-ban ritkábbak az ülések s a kialakított képviselőtestületek mellett nem tisztázódik kellően a nemzeti bizottságok szerepe. A nemzeti bizottság megyei szinten is mindinkább politikai tanácskozó testületté válik, ahol a különböző politikai pártok képviselői harcolnak pártjük irányvonaláért. 1946-ban a B-listázásoknál, politikai megbízhatósági igazolásoknál még jelentős szerepet játszik a megyei nemzeti bizottság, de egyébként csak mint tanácsadó és ellenőrző szerv működik. 1947-ben és 1948-ban már nemzeti ünnepek megszervezése, az 1947-es választások előkészítése és lebonyolítása, a centenáris ünnepségek megrendezése képezi megyei viszonylatban a nemzeti bizottság egyedüli munkáját. Még mielőtt a nemzeti bizottságok tevékenységét 1949 januárjában hivatalosan beszüntették volna, Heves megyében az lényegében már megszűnt. A nemzeti bizottságok igen jelentős helyet foglalnak el népünk felszabadulás utáni történetében. A felszabadulás utáni időkben a nép választott szervei voltak még azokban a helységekben is, ahol nem baloldali, hanem kispolgári vezetők álltak a nemzeti bizottságok élén. A nemzeti bizottságok 1945—46-ban lényegében betöltötték hivatásukat, élére álltak az átalakulásnak abban az időszakban, amikor a reakció elleni harc, az újjáépítés, az ország demokratikus életének kialakítása minden erő összefogását követelte meg a magyar néptől. JEGYZETEK 111 Kolacskovszki Lajos: Heves megye felszabadítása a Vörös Hadsereg által 1944 őszén. (Kézirat, Egri Állami Levéltár.) 121 Fejezetek hazánk felszabadulásának történetéből. Bp 1960. 18. old. i3] Kolacskovszki Lajos: I. m. 141 Egri Állami Levéltár (E. Á. L.) A/2/1945. A NB 1944. december 18-i ülésének határozatai. [5] E. Á. L. A/2/1945. A NB 1944. december 22-i ülésének határozatai. 161 Ugyanott. [71 E. Á. L. A/3/1945. A gyöngyösi NB megalakulása. [81 E. Á. L. A/3/1945. A kompolti NB újraválasztása. [91 E. Á. L. A/3/1945. Tarnamérai NB megalakulása. [10] E. Á. L. A/2/1945. Poroszlói NB megalakulása. fill Szálkái M. János, Mező Sándor, Leskó József egerbaktai lakosok személyes visszaemlékezése. H21 Hajduhegyi János, Varga Károly, Sebestyén Mihály kerecsendi lakosok személyes visszaemlékezése. [13] E. Á. L. A/3/1945. A tiszafüredi NB újjáalakítása. Í14] E. Á. L. A/3/1945. A demjéni, füzesabonyi, karácsondi NB-k alakuló ülésének jegyzőkönyvei. [15] E. Á. L. A/3/1945. Karácsondi és nagyfügedi NB-k alakuló ülésének jegyzőkönyvei. 396