Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

a megrendezéséhez, A szabadszervezet május 2—5 között kívánta a tanfolyamot megrendezni, ezen túlmenően pedig heti egy alkalommal politikai vitadélutánt kívántak tartani [29]. Igen nagy jelentőségű, különösen 1945 elején, a nemzeti bizottságok gazdasági szervező és irányító munkája. Ez főleg két területen nyilvánult meg. Egyik a közvetlen újjáépítő- és termelőmunka beindítása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a másik pedig a községi földigénylő bizottságok létrehozása és a földosztás gyors lebonyolítása, amely a politikai célkitűzéséken túlmenően igen fontos termelési feladat is volt. Egerben a nemzeti bizottság már decemberben felhívást intézett a kereskedőkhöz és iparosokhoz, hogy kezdjék meg a munkát. Felmérték a németek által Okozott károkat, újjáépítési bizottságot hoztak létre, üzemvezetőket állítottak egyes üzemek élére. Borsodnádasd csak december végén szabadul fel, de január 9-én a szovjet katonai parancsnokság felkérésére az egri nemzeti bizottság már megbízza Nemess Aladár egri mérnököt az üzem vezetésével. Megbízását a következőképpen indokolja: „Miután a közlekedési eszközök hiányában Miskolc nem tud érintkezni Borsodnádasddal, az orosz katonai parancsnokság intézkedésére a gyárat üzembe kell helyezni és ezért a Magyar Nemzeti Bizottság egri, illetve Heves megyei végrehajtó bizottsága mérnök urat alkalmazza az elmenekült tisztviselők és üzemi vezetők helyett az üzem teljes erővel való megindítására, gyárvezetői korlátlan jogkörrel és kötelességekkel" [30]. A nemzeti bizottság szervezte meg a Kazincbarcikáról Egerbe jövő villamos távvezeték helyreállítását, a nemzeti bizottsághoz fordulták az üzemek és szakszervezetek bérügyekben, innen várták az üzemi tervek jóváhagyását. A legkülönbözőbb gazdasági kérdésekben kellett dönteni a nemzeti bizottságnak. Ugyanezt az általános tevékenységet megfigyelhetjük a jól működő községi nemzeti bizottságoknál is. A füzesabonyi nemzeti bizottság 1945. február 26-i ülésén úgy határoz, hogy a „fogott lovakat a hadi kárt szenvedett és kizárólag földműveléssel foglalkozó gazdáknak kell odajuttatni" [31], A március 22-i ülésen ezt azzal a helyes határozattal egészítik ki, hogy „el kell venni a lovakat a termelésben részt nem vevő tulajdonosoktól és 25 kh-ig csak két lovat alkalmazhatnak a gazdák, s a fölös lovakat ló nélküli gazdáknak kell juttatni" [32]. A füzesabonyi nemzeti bizottság március 22-i ülése más fontos kérdésékben is határoz. Elhatározza a borsóőrzésre igénybevett törpebirtokosok mentesítését, hogy a mezőgazdasági munkálatokat el tudják végezni. A közmunkával kapcsolatos panaszok megszüntetése érdekében 16 és 65 év között kiterjeszti a közmunkát minden lakosra, hangsúlyozva: „ez alól a kötelesség alól csak készpénz ellenében legyenek mentesíthetők azok, kik személyesen nem hajlandók közmunkára menni". A kömlői nemzeti bizottság 1945. március 27-i ülésén elhatározza, hogy havi 500 pengőt folyósít a rendőröknek, s mindaddig, míg a szükséges fedezetről a megyei szervek gondoskodnak, a nemzeti bizottsági tagok előlegezik az összeget. 393