Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

engedje meg a káptalan a letelepedést addig, amíg a tanács ki nem vizsgálja a letelepedni akarónak kilétét, múltját és emberi értékét, hogy az új lakosok a városnak ne legyenek terhére, hanem inkább hasznára [169]. Egernek a XVIII. század folyamán végbement nagyarányú terjeszkedését mutatja, hogy míg az 1690-es neo-acquistica commissio összeírása 413 ép lakóházat talált itt, addig az 1797—98-as összeírás idején 4200 háztartást tartottak számon. Ennek mintegy negyedrésze esett csak a belvárosra, mert már akkor a külvárosok majdnem a mai kiterjedésükben kiépültek. 1713-ban a Hatvani-, Makiári- és Felnémetinegyedben (ante portám Rascianam) összesen 244 ház állott. Ez a szám 1724-re 292, majd 1749-ben 654-re, 1750-ben 689-re, 1760-ban 1017-re, s az Eszterházy-éra végén, 1797-ben 2191-re emelkedett. Nagyarányú emelkedés ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a belső (fallal kerített) városban e kilenc évtized alatt 57 százalékos volt az emelkedés, ugyanakkor a külvárosokban mintegy 900 százalékos a házak számának szaporodása [170]: Városrész I960 1696 1713 1724 1749/50 1760 1768 1797/98 Belső városrész 413 501 481 622 779 756 783 758 Külső városrészek — — 244 292 689 1017 1053 2191 összes ház: 413 501 725 914 1468 1773 1836 2949 Az 1797. évi összeírás szerint a (püspöki és káptalani részen fekvő) külvárosokban élt 2118 házas zsellér- és 277 házatlan zsellér család [171]. A püspöki részen fekvő külvárosok lakossága 1799-ben az alábbiak szerint oszlott meg [172]: Ezek közül Házas Házatlan összesen — zsellér zsellér (család) más magyar nemzetiségű 1. Sáncz 82 16 98 72 26 2. Czifra 150 24 174 166 8 3. Szent Miklós 189 24 213 203 10 4. Nagy-Szala 211 27 238 229 9 5. Kis-Szala 44 5 49 48 1 6. Felső-Károlyváros 119 23 142 113 29 7. Kiskapu-völgye 29 — 29 17 12 8. Alsó-Károly város 92 3 95 76 19 9. Betlehem 57 15 72 69 3 10. Barkóczi 50 6 56 56 — 11. Farkas-völgye 19 — 19 19 — 12. Szent János 401 50 451 441 10 összesen: 1443 193 1636 1509 127 A püspöki részen elterülő külvárosok lakosságának tehát még a XVIII. század végén is 7,7 százaléka különböző nemzetiségekből állott. Az 1799. évi összeírás szerint a fenti külvárosokban feltüntetett családok közül 56 németet, 14 osztrákot, 24 szlávot, 4 lengyelt, 4 morKülváros 376