Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

2. ábra Eger a XVII. század elején (Georgius Houfnaglius metszete, 1617) dani) — született törökök és „renegátok" (keresztényekből lett törökök) —, akik különböző „polgári foglalkozást" folytattak [52], De laktak itt szerb („rác") kereskedők is, akik valószínűleg közvetlenül a törökök nyomán kerültek Egerbe már a XVI. század utolsó éveitől kezdve. Evlia Cselebi török utazó, aki a XVII. század második felében (1664—65) Egerben is járt, — némi túlzással — azt állítja, hogy a város lakosságának legnagyobb része bosnyák („rác") kereskedő volt [53]. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a szerbek nyomán — már a török uralom idején — görögök is megfordultak Egerben, s hogy a város felszabadulásakor megmaradt 180 „rác" közül akadt néhány görög is [54], A magyar falvak jobbágynépe ebben az időben kétfelé adózott: a töröknek és a királyi Magyarországon élő egykori földesurának. Az egri lakosság földesúri terheire vonatkozóan egy 1695-ből származó tanúvallomás így számol be: ,„ . . a szántó földekből, akár mivel voltak eke után bévetve, mindenekből tizedet vettek, mind maga ezen fatens (Noszvai Ferenc kereszténnyé lett török. — Sz. I.), s mind az elejek. A szőlőkből pediglen külömben dézsmát nem vettek, hanem a ki jó akarattya szerént adott valamit in recognitionem doiminii, úgy mint vagy kupa mustot, vagy puton szőlőt, gyümölcsből is amit ki akart 349