Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

A vár és az egyházmegye jövedelmei a püspököt illették. A mohácsi vész után hazánkra szakadt feudális anarchia idején azonban Perényi Péter felvidéki oligarcha tette rá kezét Eger várára és a püspöki birtokok tekintélyes részére. Mivel a török 1544-ben elfoglalta a hatvani várat, s Eger vidékén szerte portyázott, az. egri várban megfelelő létszámú őrség tartásáról kellett gondoskodni. Eger vára több évi küzdelem és alkudozás uitán 1548. augusztus 15-én I. Ferdinánd király kezére került. A király 1548. december 20-án a püspöki jövedelimék kezelésére és e fontos vár fenntartására nézve egyezségre lépett Oláh Miklós püspökkel. Az egyezség érteiméiben a beszedett jövedelemnek egyharmada a püspöké, a második harmada a püspöki lak és vár helyreállítására, épületeinek karbantartására, a harmadik harmada pedig a várőrség zsoldjának fizetésére szolgált. A várba helyezett főudvarbíró és királyi ellenőr kötelessége lett a vár és a váruradalom igazgatása és jövedelmének beszedése. Ezt a szerződést újította meg az uralkodó a következő püspökkel, Verancsics Antallal 1557-ben. A helyzet 1563-ban módosult; Verancsics lemondott teljesen püspöksége jövedelmeiről. Azután a király a maga tisztviselőivel kormányozta az egyházmegyét. A püspöknek csak egyházi ügyekben maradt meg az intézkedési joga. A király átengedte neki kárpótlásul a turóci prépostságot és 8000 forintot a semptei vámból. A kamarai adminisztráció rendszere fennállott egészen 1596-ig, amikor Eger török uralom alá került [40]. I. Ferdinánd király Oláh Miklós egri püspök és kancellár közbenjárására Eger város polgárait s lakosait 1549. december 2-án kelt levelében felmentette mindenféle rendes és rendkívüli adózástól, subsidiumtól királyi kegyétől függő időhatárig, mivel „hazánk egész felső vidékének biztos oltalmáért harcolni mindenkor készeknek tapasztaltattak". A püspök 1552. április 9-én megerősítette Egernek „régi időktől gyakorlott jogait, szokásbeli törvényeit, s helybeli statutumait" [41], Ezt utóda, Verancsics Antal püspök 1560. június 6-án kelt pecsétes levelében egész terjedelmében megerősítve belefoglalta és 1587. december 22^én Rudolf császár és magyar király is megerősítette [42]. A Rudolf által megerősített oklevél szerint a város lakói javaikat mindenkor tulajdonjoggal bírják, a férjek gyermek nélkül el'húnyt nejeik hozományának egy negyedében, a közösen szerzett javak 5/8-ad részében örökölnek. A polgári javakat a városi tanács előtt szabadon adják-veszik. Minden polgári s fenyítő perben a városi tanács intézkedik, innen a várnagyhoz, ettől pedig a püspökhöz fellebbezhetnek. A gyermek nélkül elhaltak minden vagyonukról tetszésük szerint szabadon rendelkezhetnek [43]. A Rudolf császártól 1587

Jben nyert kiváltságlevélben tehát „minden régi, s folytonos gyakorlatban levő jogaik meg említetnek, jelesen: polgári birtok tulajdon-, örökösödési rendszer és végrendelkezhetési jog ősi és szerzett javaik felett, szabad adás-vevés, a városi tanács törvényhatósága és vérhatalom" [44], Rudolf császár az egri véghely katonáskodó polgárait 1582-ben banderiális zászlóval s hadi dobbal ajándékozta meg. Ezek szerint a város lakosai, a várhoz tartozó polgárok, katonák olyan helyzetben 347