Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

Birk-kódexnek nevezte el a kéziratot. Ma is a Bécsi Könyvtárban őrzik Suppl. 3426 jelzéssel. A szakkörök figyelmét először Horváth István hívta fel rá a következő című munkájával: Vátzi Pál Magyar Kézirata a Szent Domonkos rendét követő Apátzáknak szerzetes Intézeteikről 1474. évből. A Birk-kódex négy papírlevélből álló kézirattöredék, melynek dátumát maga Pál barát jegyezte föl. Ugyanis azt írja, hogy munkáját 1474. Szent Remigius napján, Október 1-én fejezte be a Nyulak Szigetén. A kézirat elejétől végig egy kéznek az írása. A sok törlésből és javításból nyelvészeink pedig arra következtetnek, hogy eredeti fogalmazvány. A szabályok eredetileg 32 fejezetből állottak, de ébből a mi töredékünkben csak 8 fejezet van meg, tehát 24 fejezet elveszett. De ez a meglévő rész is nagyon értékes irodalomtörténeti, nyelvészeti és művelődéstörténeti szempontból. Értékét különösen emeli az a körülmény, hogy keltezve van. A kódex tartalma a következő: „1. Szít. Ágoston püspök regulái. 2. A Nyulak-szigetbeli dömés apácák rendtartásából ezek a fejezetek: Midőn a sororok órára és gratiasra mennek; az nehéz bűnről; szerzete-hagyottakról és bujdosókról; a priorissa tételéről; a subpriorissa tételéről; sororoknál gondolókról; a Capitulum tartásáról" [23]. A kódex ezekkel a sorokkal végződik: „Senkinek se adassék ez Kenivecs'ke megírnia vagy meghatni mesternek vagy provinciálisnak aldomasa nélkül. Amen. Megnegeznek zent Damunkus ap. sororainak szerzesi 1474." [24]. A kódex két része eredetileg egy egészet alkotott, tehát Szt. Ágoston regulája csak bele van illesztve az apácaregulák közé. Váci Pál írásmódjára legjellemzőbb az „ö" betűnek „o"-val és a „cs" vagy az ezzel egyértékű „eh" betűnek „x"-szel való jelölése. A kódex szövegét Kluch János betűszerint közölte a Magyar Könyvszemle 1889-i évfolyamában. Váci Pál kódexénél 15 évvel későbbi származású Szálkái László glosszái néven ismeretes nyelvemlékünk. Ezt a 258 levélből álló kéziratot Szálkái, a későbbi váci püspök még sárospataki diák korában írta 1489—90nben. Szálkái egyes történetírók szerint váci, mások szerint mátészalkai csizmadia mesternek volt a fia. Később Sárospatakra került, ahol az ágostonrendiek növendéke lett. Itt a pataki iskolában Kisvárdai János rektor idejében használt tanítási anyagot kivonatolta és lemásolta. Nagyfontosságú ez a nyelvemlékünk, mert az egyetlen középkori iskoláskönyvünk. Ennek révén bepillantást nyerhetünk a XV. századi magyarországi tanítás módjába. Van benne csillagászat, kalendárium, zenei és retorikai traktatus. . . stb. A giossza 80/a és 129/b fóliáin magyar nyelven sorközi értelmezéseket találhatunk, amelyeknek nagy szótári jelentőségük van. Az értékes glosszát az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban őrzik. Anyagát úgy tudom, hogy eddig még senki sem dolgozta föl. Szálkái az itt említett glosszán kívül verseket is írogatott, mégpedig kortársai szerint jó verseket. Ursinus Velius „Néniá"-jában több epigrammáját közölte. Pl.: 332