Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

Építkezéseik Báthori Miklós előde a püspöki székben Szilasi Vince volt (1450— 1473.). Öt tartjuk az első váci renaissance püspöknek. Humanista műveltségű főpap, akinek legnagyobb érdeme az, hogy előkészítette a talajt Báthori Miklós számára. Szilasinál a katonai erények voltak túlsúlyban s mint püspöknek is, első cselekedete az volt, hogy valóságos erődítményekké építette Vác és Nógrád várát. így érezhette csak biztosítva magát a husziták támadásai ellen. Viszont Báthori a legfőbb teendőjének az építés és szépítés munkáját tekintette. Valósággal rabja volt a renaissance-kor két nagy szenvedélyének: az építkezéseknek és a könyveknek. Amint elfoglalta püspöki székhelyét, azonnal új templomok építéséhez és palotája kibővítéséhez látott. Palotáját nemcsak szépen átalakíttatta, hanem renaissance módon be is rendezte, gyönyörű szobrokkal és domborművekkel ékesítette belső termeit. A régi gótikus stílusban épült székesegyházat külső és belső díszítésében egyaránt renaissance stílusban alakíttatta át. Megvetette a gót stílust, csak az ókori művészetekért r ajongott. A székesegyház mellé védőszentjének, Szt. Miklósnak a tiszteletére ugyancsak renaissance stílusú kápolnát emeltetett. Szt. Urbán, Szentlélek és Szt. Péter nevére szintén egy-egy templomot építtetett. A dominikánusok számára kolostort és kórházat állíttatott fel. Amidőn egyházi építkezéseit befejezte, nagy lelkesedéssel fogott világi épületek felállításához. Főiskolát építtetett, halastavakat és függőkerteket készíttetett olaszországi építőmesterekkel, kőfaragókkal és díszítőkkel. A város arculatát gyönyörű épületeivel egészen megváltoztatta. Palotája annyiban is különb volt a korabeli esztergomi és egri egyházfejedelmek palotáinál, hogy ablakait ércfoglalatba rakott üvegtáblák díszítették, míg amazokét félszázad múltán is csak hártya és selyemszövet borította. Nógrád várát is újjáépíttette és benne királynak is megfelelő épületeket emeltetett. „Költséget nem kímélt, hogy az épületék lelke nagyságához méltóak legyenek" [14], — írta róla Galeotto. Egyik legkedvesebb építőművésze és mestere Joannes Duchnovich de Traguri, azaz Traui János volt. A dalmáciai Trau városban született 1445. körül, amelyet horvátul Tragurinak ejtenek. Innen származik a neve. A művészettörténelem Giovanni Dalmata néven említi. Ifjú korában Rómában és Firenzében dolgozott ós már ott is megbecsült faragó-szobrász volt. 1480 táján került Mátyás udvarába. Buda, Vác és Nógrád pazar palotáinak márványdíszei és szobrai legnagyobbrészt az ő művészi kezétől származtak. Herkules, Dianna és Apolló szobrait II. Szolimán szultán 1540-ben hajóra rakatta és Konstantinápolyba szállíttatta. Nógrád újjáépítését Giovanni Dalmata végezte. A várat sánccal vétette körül és közepére tornyot emelt. Helyreállíttatta a püspöki kastélyt és több nagyszerű épületet tervezett. Giovanni Dalmata és a Báthorinál járt olasz díszítők, asztalosok, építők és művészek a boltozatos termek mellett készítettek: aranyos mennyezeteket, vörös már327