Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

a rajz, a kép a szavak értelmezésére. Az eddigi kutatók figyelmét elkerülte pl. az a rajz is, amit Comenius, illetőleg pataki nyomdász-munkatársai (Comenius éppen e szótár befejező fejezetében mint „Typographi nostri" emlegeti őket) a következő szövegbe illesztettek bele: „ . .. Elevamus tollenonem, machinam haustoriam ad puteum (az ábra helye!) deprimendo et tollendo haurimus aquam: kankarek ..." Az igen egyszerű technikával készített klisé nyomán alig tűnik fel a gémeskút rajza. A „játczó tsiga tsútsos" magyar nyelvi értelmezés közé illesztették a játék csiga képét, ábráját is. A szótár lapjain megjelenő rajz is azt bizonyítja, hogy Comeniust és magyar munkatársait nagyon foglalkoztatta a képekkei való ábrázolás, illetőleg értelmezés technikai megoldásának kérdése is. A pataki nyomdai viszonyok nem tették lehetővé, hogy az Orbis Retushoz hasonlóan egy újabb nagy alkotás: a képekkel, ábrákkal is értelmező, képes szótár lásson napvilágot. A kezdő lépéseket azonban megtette hozzá Comenius, s éppen ezért tudománytörténeti szempontból is nagy jelentőségű a pataki Lexicon J

annale. A szótár magyar címszavainak készítői, értelmezői (Tolnai, Szőllősi, Helembai, Szántai, s az „átnézés", a „simítás" munkáját végző Szilágyi Benjámin István) nemcsak jó nyelvérzékükkel tűnnek ki, hanem a magyar szótárirodalomban való jártasságuk is dicséretre méltó. Filológiailag is jó munkát végeztek. A magyar szójegyzékeket (főleg Szikszai Fabriciust) és szótárakat (Szenczi Molnárt) is felhasználták magyarításukban. Különösen sokat merítettek munkatársuk, Szilágyi Benjámin István Janua-fordításának (a későbbiekben még szólunk róla!) magyar nyelvéből, szókészletéből. A két erdélyi pedagógus, Tsaholczi János és Bihari Ferenc Index vocabulorum-át is forrásul használták (vö. alopecia — gausape — homuncio latin szavak magyar megfelelőit!). Comenius Januajának indexéhez Erdélyben is készült magyar megfelelő. Tsaholczi nak és Biharinak a Januahoz készített magyar indexe, szómutatója, illetőleg szótári része 1647nben Gyulafehérvárott jelent meg. A magyar szakirodalom nem sokat foglalkozott ezzel a munkával sem. Szily Kálmán (MNy. 7:321—322) Nyelvtörténeti adatok címszó alatt közöl belőle néhány szót (pl. csetneki nadrág: compes békó, lábravaló — hamarposta: cursor, futó, pállyafutó stb., stb.), s arról is ír (MNy. 7:289), hogy Bihariék kijavították Calepinus és Szenczi Molnár egyik hibás szóközlését (linkabás — lankadás). Simái Ödön is (MNy. 4:15) csak rövid utalásban szólt róla, s rámutatott, hogy sok értékes anyagot tartalmaz a magyar nyelvtudomány számára nyelvjárás-történeti és szótörténeti szempontból egyaránt. Megállapítja azt is, hogy a magyarításban sok erdélyi tájszót használtak fel a szerkesztők, de élnek neologizmusokkal is (pl. kölcsönözet, fűszerzet). Részletesebben vizsgálta meg Tshalocziék szómutatóját Melich János (NyK. 36:294). A két gyulafehérvári tanár a latin nyelvű Januahoz készített angol és belga indexet fordította le magyarra. Tsaholczi mint interpres, Bihari pedig mint translator nevezik meg magukat a szótár befejező részében. Melich szerint önálló munkát végeztek, Szilágyi Benjámin fordítását sem vették figyelembe (vö. Melloh: A magyar szótárirodalom: 157.). 191