Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

(vö. 12. kép) már az előbbiekben szóltunk, és megállapítottuk, hogy ez a kép nem véletlenül szerepel a Janua 1652-es pataki kiadásában is. Comenius ugyanis világhírű képes tankönyvének, a Patakon írt és illusztrált Pictusnak pataki kiadását is tervbe vette, illetőleg nyomdai munkálatait is elkezdte, és hogy mégsem Patakon, hanem Nürnbergben jelent meg e könyv, talán azzal is magyarázható, hogy a pataki nyomda hiányos technikai felkészültsége nem tette lehetővé a megkezdett nyomdai munkálatok sikeres befejezését. Comenius — mint erre már néhány példa elemzésével is utaltunk — hatalmas forrásanyagot tanulmányozott át a Janua megszerkesztését illető munkálatai közepette. Az általa jobbított Janua-kiadások szövege és a Janua textusának az Orbis és a Schola Ludus számára átírt és átrendezett ismeretanyaga elsősorban azért is módosult, mert Comenius a tudomány fejlődését is nyomon kísérve, az új eredményeket is közvetíteni kívánta, és az ismereteket mindinkább valóságos összefüggésükben, s úgy kívánta közvetíteni, hogy a valóság tényeit sohasem hallgatta el, torzította el sem a vallás tételes előírásainak tiszteletéből, sem valláserkölcsi meggondolásokból, vagy emberi álszeméremből [vö. pl. Janua (§ XXI. 235) textusának a nemi szervekről adott leírását], de éppen az új didaktikai, nevelési célok szolgálatában az egyre növekvő ismerettömeget — bár a fejlődő és szélesedő tudomány és technika egészét kívánta áttekinteni —, jó pedagógiai érzékkel és tegyük hozzá, filológiai hozzáértéssel megszűrte, illetőleg átrendezte. Hogy (milyen természetű munkát végzett el e téren is Comenius, érdemes összevetni kora enciklopédikus jellegű összefoglalásainak, elsősorban éppen Alsted idevonatkozó munkájának (Encyclopedia) néhány fejezetét a Janua hasonló tartalmú, illetőleg azonos anyagot feldolgozó fejezeteivel. Alsted az e tárgykörre vonatkozó ismeretanyagot a következő fő fejezetekre tagolva nyújtja: I. De hominis essentia [Részletező: a sok fiziológiai, anatómiai vonatkozást még több filológiai természetű ismerettel, a görög, latin és újabb kori szerzők (Galenus, Arisztotelész, Avicena, Vesalius stb.) írásaiból vett idézetekkel köríti.] II. De Hominis existentia (különösen részletező az intellectus, a voluntas, a facultas loquendi, a fletus címszók alá foglalt ismeretadásban!) Comenius Januajának hasonló jellegű anyaga azt is tükrözi, hogy Comenius Alsted munkáját is forrásul használta fel, de a polihisztor filológus 184