Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

9. kép (Orbis: Canales et ossa) szinte élő működésben ad számot az emberi test csontjairól, izomhálózatáról. Azzal, hogy a pataki Janua XXII. (Partes corporis osseae: ossa capitis, trunci, artuum) és XXIII. (Carneae partes corporis: quae Anatomici vocant Museulos) fejezeteihez csatolt rajzokban Vesalius korszakalkotó és sok bonctani tapasztalat alapján írt anatómiai mű8. kép vének híres ábrái kerültek a magyar tanulók kezébe, a pataki ifjak merészen új és pontos ismereteket kaptak az emberi szervezetről, az emberi test felépítéséről. A pataki Janua első ábrája szinte mozgalmas elevenségben és filozofikus vetületben szemlélteti az emberi test csontjait (vö. 4. képünk). Vesaliusnál az emberi test csontjait szemléltető ábra (secunda ossium tabula) hasonló mozgalmassággal teszi elevenné az emberi csontváz felépítését (vö. 5. képünk). A két kép közötti különbség — Comeniusnál homokórát, Vesaliusnál emberi koponyát érint a csontváz keze — egyúttal a pedagógus és az orvos -anatómus szemléletének a különbségét is tükrözi. Comenius a pataki Janua XXIII. fejezetének (Carneae partes corporis) elméleti anyagát is ábrázoló kép (vö. 6. képünk) Vesalius anatómiájának is egyik legsikerültebb ábrája (vö. 7. kép). A két kép közötti azonosság külön bizonyításra nem szorul. A pataki Janua negyedik képe [az első ábrát (Aér cum ventis) itt nem közöljük!] az emberi test belső részeit (Viscera) szemlélteti a tanu182