Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Keszthely elnevezése és kialakulása

hogy igenis megvolt a települési és népi folytonosság a Keszthely mai területén élő „avarkori" lakosság és a kora Árpád-kori lakosság között. A honfoglaláskor itt megtelepült Bulcsú-nemzetség és az államszervezés korában ide települt elemek a régi („avar") temető helyett nem kezdtek azonnal újat. Ezeknek régészeti és embertani hagyatékára ezideig sehol sem bukkantak rá a keszthelyi határban, mert nem is kereshetők — véleményünk szerint — másutt, mint a Keszthely-Sörházkert bronzöntéses, griff-indás leletanyagot tartalmazó temetőrészében. Üj temető nyitására csak az I. István király politikája következtében megváltozott gazdasági, társadalmi és települési viszonyok eredményeképpen, másrészt pedig a fokozatosan tért hódító kereszténység következtében kerülhetett sor. S ekkor Keszthely Árpád-kori magja az „avar" sírmezőtől valamivel északabbra két régi — a rómaiak által készített és a népvándorlás korában is használt, majd az Árpád-házi királyok korában „vásárosút"-nak nevezett két fontos útvonalnak találkozási pontján — alakult ki, a jelenlegi Festetics-kastély környékén. A település helyének szerencsés megválasztása, pontosabban a hely földrajzi tényezői azok, amelyek kiemelték Keszthelyt a környező községek sorából. JEGYZETEK [11 Bulla Béla: A Keszthelyi-hegység földrajza. Földrajzi Közlemények, 1928. 20— 21. 1., Sági János: Ostelep a Balaton partján. Arch. Ért. 1909. 342—354. 1., Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archaeológiája. Bp. 1920. 92—93. 1., Banner, J.-Korek, J.: Die Péceler Kultur. AH XXXV. Bp. 1956. 24—25. 1., Radnóti Aladár—Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Bp. 1952., Koppány Tibor—Péczely Piroska—Sági Károly: Keszthely. Bp. 1962. 6. sköv. 1., Sági Károly: Adatok a Keszthely-környéki balatoni öblök pusztulásának időrendjéhez. A Magyar Meteorológiai Társaságnak a Magyar Hidrológiai Társaság Balneológia! Szakosztályával közösen tartott VI. Vándorgyűlésen elhangzott előadások. Hévíz, 1960. szeptember 30., október 1. és 2. Bp. 1961., Sági Károly: Fenékpuszta története. Balatonfüred, I960. [2] Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei. Különnyomat. Tanulmányok Budapest múltjából. Bp. 1957. 7. 1. [3] Olahus, Nicolaus: Hungaria et Atila sive de originibus Gentis, Regni Hungáriáé situ, habitu, opportunitatibus et rebus bello paceque ab Atila gestis Libri duo. Vindobona, 1763. 35. 1. [4] Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. köt. Bp. 1923. 186—188. 1. Vö. Turul, 1886. 169. 1., 1910. 85. 1. [5] Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban. Keszthely, 1935. 5. 1., Kovacsics József: Keszthely város statisztikai monográfiája. Statisztikai Szemle^ XXXIII. évf. 11. sz. 1955. nov. 1033. 1., Dornyay Béla: Keszthely topográfiái tekintetben 1837-ben. Különlenyomat a Keszthelyi Hírlapból. 7—9. 1., Ploetz, Hasznos Mulatságok, 1837. II. 29., Virágh Rózsa: Magyar helységnevek eredete. Föld és Ember. X. évf. 1930. 273. 1., Pais Dezső: Keszthely. Magyar Nyelv, LI. évf. 1955. 97. 1. Kresznerics Ferenc Szvorényi Mihály apátnak: „ ... Castella Romanorum ad portum Fenék stetisse ipsa rudera et forma ruderum ostendunt. Urbem adsitam, cujus tu sacer curio es, Castellariam veteribus fuisse vocatam inde verosimile fit, quod in vetustioribus Hungáriáé mappis Castel vocetur, unde et hungaricum nomen Kesztel; tardiore orthographia Keszthely indubie originem trahit." 190