Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: A bemutatás alkalmazásának gyakorlati problémáiról

Pl. az első betű'k ismertetésekor részeire, elemeire bontva is bemutatja a betűt a tanító, hogy az ismert betű elemeket minél jobban meglássák, észrevegyék és „felfedezzék" a tanulók. A huszonötödik betűi már szinte csak odaveti a nevelő a tanulók elé, hogy most már maguk nézzék, és valóban maguk fedezzék fel a más körülmények között (csoportosításban, csoportosulásban) már többször megtalált betűelemeket az új betűben. Tehát ekkor már csak felírja a betűt a tanító a táblára, és szinte felszólítás nélkül várja a feleletéket a tanulóktól, hogy ti. az új betű milyen vonal elemekből áll, és hogyan írjuk ezeket a vonalelemeket. A tanulók ilyenkor már tudják, hogy mit kell nézni, hogyan kell kezdeni, hogyan kell forgatni, szétszedni, vagy hogyan és mit lehetne vizsgálni és kipróbálni a jelenségen. ' A tapasztalat szerint, — sajnos, — nem, vagy csak igen nehezen jut el mindig, minden osztályban, minden tantárgyból minden tanuló ide: a vizsgálódásnak erre a fokára. A nem egy esetben lassú és kínos — keserves fejlődés oka, elsősorban — mint látni fogjuk — a bemutatás módszerének alkalmat

'an kezelésével magyarázható. 1. Itt van pl. mindjárt az a bemutatási mód, amikor túlbecsüljük a bemutatás gyönyörködtető, látványos és lebilincselő jellegét. „A lebilincselő jelleg az oktatási folyamat elején (vagy bizonyos szakaszának elején) kétségkívül szükséges és helyénvaló lehet. Viszont „minél előbbre halad a tanuló a megismerés folyamatában, annál kisebb szerepet játszhat ez az elv, és annál nagyobb fontosságot kell, hogy nyerjen a tanulók erős érdeklődésének felkeltése a tanult kérdések iránt, amikoris az a cél, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek ismeretszerzésre" [2], Az előző példánál maradva, az o, ó betűk (első betűk) ismertetésénél bemutathatunk játékkarikát. Játszhatunk is vele. A kis újoncok a jolbb mutatóujjukkái a helyükön is mímelhetik a karikahajtást. Majd a karika jellegzetes kezdőpontjához odaköthetünk színes szalagot (masnit) is stb., stb. A g betű ismertetésénél azonban már helytelen volna ezeket a mozzanatokat újra eljátszatni a betű megfelelő vonalelemével (a karikával) kapcsolatban. Vagy: a történelemtanítás kezdeti fokán több az elbeszélés (a mese) és kevesebb az okfejtés. De ha mindig megmaradna ez az arány, a tanulókban csak lassan és igen nehezen alakulna ki valamelyes és elfogadható történelmi szemlélet. Sőt, az a tanuló, aki a történelemből csak eseményeket hallott, és nem próbálta az eseményeket egyúttal értékelni is, abban előbb-utóbb maguk az eseményék is összekeverednek [3]. Vagy: a lencsékkel való kezdeti ismerkedés alkalmával még VII. osztályban is indokolt a lencsék elé helyezett tárgyak valódi képeinek ernyőn való ismételgetett felfogása, illetve a képek felfogásánál való időzés. De amikor már a lencsék gyakorlati alkalmazásáról tanulnak a gyerekek, helytelen volna vetítgetésekkel és imitált fényképezésekkel szórakoztatni a tanulókat. Sőt, az első alkalommal is mulasztást követ88