Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

kai feldolgozása után következzék az eddigi olvasmányokra támaszkodó magyarázat a vidékről. Ennek részei: a) azokat a cselekvéseket, amelyeknek van kezdetük és befejezésük (ruhát varrni, leckét írni, feladatot megoldani stb.), szemlélteti a beszélő folyamatukban vagy egészükben. Ezt igen gyakran — nem mindig! — az orosz igével is, a magyar igével is ki tudjuk fejezni: vchodit' — menni befelé s vojti — bemenni, strojit' — építeni és postrojit' — felépíteni. !b) Az igepár fogalma: a magyarban az írni, megírni szavakat két külön szónak ismerjük. Az oroszban az ilyen szópárok egy igének az alakjai; írni oroszul nemcsak pisát', hanem pisát' — napisat', mert a két igealak (Ugyanazt a cselekvést jelöli, csak az egyik (pisát') azt fejezi ki, hogy a beszélő folyamatában, lefolyásában, végrehajtása közben szemléli a cselekvést, a másik pedig azt, hogy a beszélő az egész cselekvésre összpontosítja figyelmét. c) A szemlélet kifejezésének eddig megismert módjai (miben különbözik az igepár két tagja egymástól?) d) A folyamatos és befejezett szemléletű igék ragozása közti különbség; az egyszerű jövő idő megértetése pl. a következő módon: Mit csinál Pista? — A házi feladatát írja. — Hol tart? — Most kezdi a második példát. — Újabb tíz perc múlva a válasz: — Már a harmadik feladatnál tart. Az írás a közléssel egyidőben, mind a három kérdés elhangzásakor, ha más-más szakaszban is, de folyamatban van. A folyamatos igének tehát van jelen ideje. A cselekvés egészét azonban nem képzelhetem el a jelen időben, mert amikor a „mát csinál Pista?" kérdést felteszem, Pista nem az egész feladatot oldja meg egyszerre, hanem a feladatnak csak valamelyik mozzanatánál tart s így a cselekvés egésze nem lehet jelen idejű, a közléssel egyidőben egyszerre végbemenő. Ezért a befejezett szemléletű igének nincs és általában nem is lehet jelen ideje, hanem a folyamatos ige jelen idejével megegyező alakja jövő időt jelent (pisu zadacu — írom a feladatot, napisu zadacu — megírom, meg fogom írni a feladatot). Az alapvető magyarázattól kezdve a tankönyvi szószedetnek a páros igéket mindig párosan kellene közölnie, külön-külön feltüntetve a jelentést, akármelyik tag fordul elő a szövegben. Jó lenne, ha a tankönyvírók a páros igék mindkét alakját beledolgoznák a szövegbe. Minden újabb ige 'bemutatását rövid rávezető magyarázatnak kell kísérnie a vidforma kifejező eszközéről, esetleg a befejezett szemlélet jelentésárnyalatáról s vele kapcsolatiban a vid-forma indokolásáról. (Ilyen befejezett jelentésárnyalatok: megvarrni egy ruhát — létrehozni valamit; bemenni a szobába — elérni a térbeli célt; elolvasni egy könyvet — befejezni a cselekvést; felébredni — elérni egy új állapotot stb.) Nagyjából: ezek volnának azok a gondolatok, amelyeket szerintünk már esetleg az általános iskolai vid-tanítás folyamán meg lehetne valósítani. Kiegészítésül meg kell azonban még jegyeznünk, hogy elgondolásunk szerint az első magyarázattól 'kezdve minden leckéhez szóbeli és 6 81