Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Történetiség és korszerűség pedagógia-oktatásunkban

Következő, szorosan metodikai kérdésünk: hogyan történjék az aktualizálás a neveléstörténet oktatásában? Abból ia szempontból, hogy az aktualizálás logikailag, a végzendő műveleteket tekintve mennyire bonyolult és mennyire részletező, alapos, — a következő tipikus eseteket különböztethetjük meg: a) Történhet az aktualizálás egyszerű azonosító utalással, úgy, hogy a neveléstörténeti anyag oktatásakor kiválasztunk bizonyos, ma is időszerű fontos vonásokat, és ezekre határozottan rámutatunk. (Ebben az esetben tehát a végzendő logikai művelet: analízis-absztrakció. Pl. mindenütt, ahol a fizikai munka, mint nevelési feladat szerepel, erre, mint időszerű vonásra utalunk, rámutatunk: így a korai utópista Morus Tamásnál, Comeniusnál stb.) b) Az előbbinél bonyolultabb eset, amikor nem csupán a maival azonos jegyeket mutatjuk be, hanem a különbségeket is. Ilyen esetekben is a lényegesebb természetesen a hasonló vonások kiemelése, de nem hanyagoljuk el a különbségeket sem. Ezt az esetet nevezhetjük összehasonlító aktualizálásnak. Ebben az esetben a logikai műveletek: analízis — több irányú absztrakció — állítások és tagadások sorozata — szintézis. Ilyen eset szerepelhet pl. a pedagógiai naturalizmus, Rousseau tárgyalásakor. Rámutatunk arra, hogy a „természetesség" elve gyermeklélektani és társadalmi szempontból mennyiben helyes, ugyanakkor viszont nem hanyagoljuk el ennek az elvnek az egyoldalúságát, primitívségét sem. Ugyanígy járunk el a gyermek önállósága, aktivitása Rousseau-! elvének tárgyalásakor: egybevetjük Rousseau elvét az aktivitás korszerű, marxista értelmezésével. c) Az előzőknél bonyolultabb az aktualizálás akkor, amikor nem elégszünk meg a formális logikai (esetleg bizonyos mértékig dialektikusan „kijavított") összehasonlítással, hanem igyekszünk feltárni a hasonlóságok és különbségek mélyebb társadalmi okait, hatásait is. így pl. az utópista szocialisták pedagógiai törekvéseinél nem elégszünk meg időszerű gondolataik, törekvéseik kiemelésével, de még az egyszerű összehasonlításával sem, hanem kutatjuk azokat a társadalmi okokat, amelyek miatt az utópisták pedagógiai törekvései az ismert módon alakultak. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szükséges, hogy a társadalmi alapokra építés, ezekből való megértetés az aktualizálás minden esetében fenn kell, hogy álljon a marxista neveléstörténet oktatásában. Tehát az egyszerű azonosító utalás sem nélkülözheti teljesen a társadalmi alapokra való rámutatást. A különbség az a) és a c) pontban említettek között abban van, hogy az utóbbi esetben a társadalmi alapok, tényezők kimunkálása magasabb szinten, többoldalúan, dialektikusan történik, — míg az a) pontban megelégszünk a társadalmi alapok előzetes tárgyalása után az egyszerű azonosítással, rámutatással. d) Még színvonalasabb, bonyolultabb az aktualizálás, ha nem csupán egyetlen múltbeli pedagógiai problémát kapcsol egy maihoz, hanem összefüggésben mutat be több múltbeli problémát — több mai problémánk előzményeként. így pl. vezérfonalként vonulhat végig az előadásokon, hogy mai iskolareformunk alapelveinek (korszerűség, gyakorlatiasság, aktivitás) melyek voltak a történelmi előzményei, gyökerei. 45