Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Baudouin de Courtenay általános nyelvészeti jegyzete (1909)

szláv dialektológiával vannak kapcsolatban. Mind az orosz, mind a lengyel nyelvet önállóan kutatta. A fonémaelméletein kívül, amely központi helyet foglal el kutatásaiban, eddig az időszakig néhány igen fontos általános nyelvészeti megállapítást is kifejtett több-kevesebb részletezéssel. Ezek a következőkben foglalhatók össze: 1. Különbséget kell tenni belső és külső nyelvtörténet között. 2. Különbséget kell tenni a nyelv (langue, jazyk) és a beszéd (parole, réc') között. 3. Különbséget kell tenni a nyelvben a szikrónia és diakrónia szempontjából. A nyelvben statikus és dinamikus állapotot kell megkülönböztetni. De a döntő a dinamika. A nyelvi statika a nyelv dinamikájának, jobban mondva kinematikájának csak egyedi esete [6]. 4. A nyelvet jelek alkotják. „A nyelv véletlen szimbólumok sokaságából áll, amelyek különféleképpen kapcsolódnak vele össze" [7]. 5. A nyelv rendszer, amelyben minden egyes fonéma értékét a rendszerben betöltött, más fonémával való kapcsolata határozza meg. Ezek után a bevezető jellegű megfontolások után térjünk rá a vizsgálódásunk tárgyát képező jegyzet tanulmányozására. 2. Az 1909-ben kiadott jegyzet 186, a későbbi kiadású, átdolgozott kiadású jegyzet 223 oldalnyi terjedelmű. Lényegében véve mindkét jegyzet egyforma beosztású és — az újabb kiadású jegyzet néhány pótfejezetén kívül, amelyek a transzkripcióval, szemasziologizációval és morfologizációval foglalkoznak — a következő részekből áll: Bevezető megjegyzések (3—7), I. fejezet: Az orosz nyelvtanokból (7—39), II. fejezet: A nyelv legegyszerűbb elemei (40—52), III. fejezet: A látható nyelv (52—57), IV. fejezet: A nyelvi képzetek fő rendszere (57—61), V. fejezet: Az artikulációs apparátus leírása (61—72), VI. fejezet: A fonémák osztályozása (72—100), VII. fejezet: Az orosz magánhangzó fonémák áttekintése (100—111), VIII. fejezet: A grafikai képzetek kapcsolata a hangképzési és hallási képzetekkel, valamint az orosz grafika formulája (111—127), IX. fejezet: Az alternáció (127—155), X. fejezet: Kiegészítő megjegyzések. A jegyzetet egy függeléknek nevezhető rész zárja le, amelyben általános nyelvészeti gyakorló anyag, a tárggyal kapcsolatos kérdések felsorolása, a sajtóhibák jegyzéke, a jegyzet használatára szolgáló útmutatás és tartalomjegyzék található. A jegyzet célját a bevezető megjegyzésekben abban látja a szerző, hogy a „legújabb világnézettel" összhangban álló képet vázoljon fel hallgatói előtt a nyelvészeti elképzelésekről és fogalmakról. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, először meg kell tisztítani a hamis képzetektől a leendő 416