Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Hazai hüllők néhány újabb belsőélősködő férge

Lühe, M., 1911. Acanthocephalen. Die Süsswasseriauna Deutschlands, H. 16, Jena. Lühe, M., 1900. Über einige Distomen aus Schlangen und Eidechsen. Zbl. Bakt., Abt. I. Orig. 28. Lundström, A., 1942. Die Acanthocephalen Schwedens, mit ausnähme der Fischacanthocephalen von Süsswasser Standorten. Skanska Centraltryckeriet, Lund, 1942. Markov, G. Sz., 1950. Leningrád környéki hüllők parazitafaunája. Dokladü an SzSzSzR, LXX. No. 3. Massino, B. G., 1924. K poznaniju nematod ot Emys orbicularis iz reki Araksa (K poznaniju gelmintofauni Armenii), Tr. Trop. Instit. Armenii, Erevan, 1. Markov, G. Sz. A leningrádi terület hüllőinek parazitafaunája. Ucs. zap. LGU. No. 141. H. 28. Mödlinger. G. Újabb szívóférgek a magyar faunában. Bp.. 1924. Mat. és Term.-tud. Értesítő, XLI. köt. Odening, Klaus, 1960. Zur Kenntnis einiger Trematoden aus Schlangen. Zool. Anzeiger, Bd. 165, Heft 9/10. Odening, Klaus, 1960a. Studien an Trematoden aus Schlangen. Vögeln und Säugetieren. Mber. Dt. Akad. Wiss. 2. Odening, Klaus, 1961. Der ,.Dunkersche Muskelegel" kann experimentell auf Affen übertragen werden. Monatshefte für Veterinärmedicin, 16. Jahrgang, Nr. 10. Odening, Klaus, 1961. Weitere Mitteilungen über Trematodenlarven vom Typ Neodiplostomulum aus einheimischen Natrix n. natrix L. sowie über erste Versuche zur Erforschung der Biologie dieser Larven. Mber. Dt. Akad. Wiss.. Bd. 3. H. 1. Petrocsenko, B. I. Akantocefali (szkrebni) domasnih i dikih zsivotnüh. Tom. II. Izdatelsztvo Akademii Nauk SzSzSzR. Moszkva, 1958. Rizzo, A., 1902. La fauna elmintologica dei rettili nella provincia di Catania. Arch. Parasit. 6, 26—41. Sevcenko, N. N., 1957. O nekatorych geograficeskih osobennostjah parazitofauni vodnih reptilij v rajone srednego tecenije Donca (Harkovskaja oblast). Tr. naucno-issled. Inst. Biol. biol. Fak. Harkov 30. Sevcenko, N. N. und V. N. Barabosova, 1958. A Harkov környéki, Lacerta agiils L. és Vipera berus L. helminthesfaunája. Helminthologiai dolgozatok K. I. Szkrjabin akadémikus 80. születésnapjára. Moszkva: Akad. Wiss. UdSzSzR. Sarpilo, V. P. A kígyók Paralepoderma Szkrjabini nov. sp. új trematoda faja. Helminthologiai dolgozatok K. I. Szkrjabin akadémikus 80. születésnapjára. Moszkva: Akad. Wiss. UdSzSzR. Stossich, M., 1895. I Distomi dei Rettili. Lavoro Monografico. Boll. Soc. adriat. Sei. natúr. Trieste 16. Szkarbilovics, T. Sz., 1950. Délkirgiziai kétéltűek és csúszómászók helminthofaunájának megismeréséhez Trudü Gelmintolog. Labor. An SzSzSzR IV. Szkrjabin, K. I. Trematodü zsivotnih i cseloveka. XVIII. kötet. Akademije Nauk. SzSzSzR. Moszkva. Timon-David, J., 1943. Contribution a l'étude biologique de le Camargue. Parasitologic. II. Sur un trématode de la couleuvre á collier (Tropidonotus natrix L). Bull. Mus. Hist, natúr. Marseille, 3. Timofeev, N. E., 1899—1900. Harkov város környéke kétéltűinek és hüllőinek trematodái. Trudü. Ob.-va iszpütatyelej prirodü pri Harkove. Gosz. un-ta, XXXIV. Tom. Travassos, L., 1937. Sur les espéces européennes du genre Oswaldocruzia. Szbornik gelminthologicseszkih rabot. Izdatelsztvo Vszeszojuznoi Akademii Sz. H. Nauk. im. V. I. Lenina, Moszkva, 1937. Vlaszenko. P. V., 1930. A Harkov környéki kétéltűek és hüllők trematodafaunájához. Tr. Hark. Tov.-vadoszlidnyikiv prirodi, Tom. LIII. No. 1. Vojtek, J.—Vojtkova, L., 1961. A madarak és hüllők szívóférgeinek megismeréséhez Komárom környékén. (K poznáni motolic ptáku a plazu z okolii Komárna). Zoolog, ustav University J. E. Purkine v Brne a katedra Zoologie Vysoke skoly zemedelske v Brne, No. 421, 157—162. 342•