Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Keszthely elnevezése és kialakulása

dását azonban nem pusztán a népvándorlás pusztításaiból vezeti le. Legújabban vették vizsgálat alá a IV. századi Pannónia lakosságának belső mozgását és a települések változásait. A limes mögöttes területén élő lakosság egy része a provincia belsőbb területeire húzódott vissza. A hirtelen ellenséges támadások ellen a betörési pontoktól távolabb eső, fallal megerősített táborszerű települések alakultak ki, ahová szükség esetén a környező terület lakói is behúzódhattak [37]. A IV. század római császárai részben a gyér lakosság feltöltésére, részben más politikai elgondolásoktól indíttatva, „barbárokat" telepítettek be, mivel a római hadsereg ekkor már gyakran nem állott sikerrel ellent a Duna vonalán áttörő ellenségnek. A Rajna vidékéről germán burgundok kerültek ide hozzánk, meg roxolán lovaspásztorok az Alföldről. A vidék újra benépesedett; a fenékpusztai erőd területén és általában az Alsó Zalamelléken a római érmek tömegesen II. Constantius (337—361) vereteivel kezdődnek. A 350—358 közötti időben döntő változás következett be Fenékpuszta történetébe: nagyarányú építkezések kezdődtek. A fenékpusztai megerősített város mintegy 400x400 m területen épült fel vastag, erős erődfalakkal, hatalmas kerek bástyatornyokkal. A császárnak az volt a célja ezekkel a fontosabb útkereszteződéseknél és átkelőhelyeknél épített megerősített polgári településekkel, hogy a falak mögé húzódott lakosság életét és vagyonát védve, késleltesse,, vagy fel is tartóztassa az ellenséget Itália védelme érdekében. Későrómai temetők vagy egyes sírok az egész Alsó Zalamelléken sűrűn fordulnak elő, leletek nyomai szinte minden község határában fellelhetők, sőt nagyobb telepek, falvak sem ritkák. Az egész vidéken falusias jellegű földműves-állattenyésztő kis egységeket látunk, elszórt villákkal, kisebb falvakkal. 374-ben újabb nagy támadás érte vidékünket. Az alföldi jazigok a felvidéki germánokkal szövetkezve megtámadták Pannoniát. A támadás következtében elnéptelenedett a vidék, csupán a fenéki erődváros élte túl ezt a megpróbáltatást. A lakosok közül egyesek a római uralom bukása után is itt maradtak, és ezzel közvetlen átmenetet alkotnak a népvándorláskor viharos időszakába, amelynek gazdag és változatos régészeti emlékanyagába a római kultúra több elemét is magukkal vitték. Ebben az időben a hunok elől menekülő germán törzsek özönlötték el a Balaton vidékét. Tudunk arról, hogy Gratianus a keleti gótokkal és alánokkal 380-ban Sirmiumban szerződést kötött, amelynek alapján ezek a népek mint „foederati" Pannoniát — egyesek szerint a Balatontól délre fekvő területet — kapták lakóhelyül [38]. Pekáry Tamás a fenékpusztai — Csák Árpád által kiásott — temetőrész régészeti, és történelmi megfigyeléseinek eredményeit összefoglalva, arra a megállapításra jutott, hogy a leletek döntő többségükben rómaiak, néhány elem azonban a gótokkal mutat rokonságot. Valószínűnek tartja, hogy a közelben tartózkodott gót-alán csoport vagy leigázta a fenéki római telepet, vagy békés kapcsolatban állt vele; innen a leletanyag többrétűsége, az észrevehető gót befolyás [39]. Az .Alsó Zalamellékének legnagyobb központjává a különleges víz180