Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Keszthely elnevezése és kialakulása
KESZTHELY ELNEVEZÉSE ÉS KIALAKULÁSA (Adatok a Keszthely környéki romanizált lakosság továbbélésének vizsgálatához) Dr. SZÁNTÖ IMRE A „Keszthelyi-hegység" déli lejtője és az Alsó Zalamellék a fiatalabb kőkorszaktól (i. e. 3500-tól) kezdett benépesedni. A rézkorban (i. e. 2500—1900) már egész kis falu létesült a mai keszthelyi kórház helyén. Igen távoli időkbe nyúlnak vissza e vidék kultúrtájjá alakulásának kezdetei [1]. Az illyr-kelta őslakosság kultúrténykedését az időszámításunk körüli időktől a rómaiak folytatták tovább. A Balatonvidék történelmének egyik legbonyolultabb problémája a IV—X. század története, ezen belül is a későrómai települések utóéletének feltárása [2]. De arra vonatkozólag is homályosak eddigi elképzeléseink, hogyan kapcsolódott bele a tájba a honfoglaló magyarság, mivel okleveles adataink — legalábbis Keszthely környékére vonatkozólag —- a XIII. század közepéig nincsenek. Ügy gondoljuk, hogy a Balaton északnyugati partjának legjelentősebb települése, Keszthely elnevezésének és kialakulásának vizsgálata közelebb visz bennünket a fenti kérdések megközelítő megválaszolásához. Induljunk ki Keszthely elnevezéséből. Oláh Miklós „Hungaria" c. művében Keszthely-t Kereszthely-nek nevezi, bizonyára azért, mert egyidőben a várost keresztes urak bírták, kiktől több falu, így Balatonkeresztúr is kapta nevét [3]. Olyan névmagyarázattal is találkozunk, amely szerint a város a Geszt-gesztenye köznévből származik [4]. Podhradczky Józsefnek 1856-ban a „Zalamegyei Keszthely" címmel írott dolgozata tartotta fenn azt a néphagyományt, mely szerint „Keszthely valami kastélyról, mely a mostani prémontreiek monostora és szentegyháza helyén feküdt vala, vette volna nevezetét". Ezt a néphagyományt vette alapul Kovacsics József is „Keszthely város statisztikai monográfája" című, 1955-ben megjelent tanulmányában, amikor azt állítja, hogy Keszthely nevét a szláv Kostel (templom) szóból kapta, mivel a honfoglalást megelőzőleg szlávok lakták a várost. Keszthely nevének a szláv Kostel (templom)-ból való származtatása erősen vitatható, Plötz (családi nevét 1847-ben Érkövyre változtatta), aki a Georgikont 1836—37-ben végezte, „Keszthely topográfiái tekin173