Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lőkös istván: Szempontok a felszabadulás előtti magyarországi Krlezsa-kép kérdéséhez

SZEMPONTOK A FELSZABADULÁS ELŐTTI MAGYARORSZÁGI KRLEZSA-KÉP KÉRDÉSÉHEZ (A 70. születésnapját ünneplő KRLEZA tiszteletére) LŐKÖS ISTVÁN Ma már nem nehéz bizonyítani, hogy Miroslav Krleza európai rangú író, hogy a műveiben felsorakozó problémák mennyire a kelet-európai valóságot idézik — méghozzá világirodalmi igényű hangszerelésben. Tudjuk azt is, milyen jelentős szerep jut személyének és életművének a délszláv—magyar irodalmi kapcsolatok történetében. Ennek alapján nem meglepő, ha megállapítjuk: a kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet művelői számára jelentős feladatot ró ez az életmű — különösképpen egy esetleges kelet-európai összehasonlító irodalomtörténeti szintézis megteremtése, létrehozása esetén. E szintézis megteremtésekor minden bizonnyal jelentős fejezetet szentelnek az általános közép-keleteurópai problémákat tartalmazó és felvető Krleza-életműnek. E „fejezet" megszületéséig természetesen még számtalan részlet-fel adatot kell megoldani az irodalomtörténet tudósainak, ami önmagában véve nem kis munka lesz. Aprólékos, szerteágazó kutatásokat kell végezni például Krleza életművének magyar vonatkozásaival kapcsolatosan; ki kell deríteni azoknak a magyarországi élményeknek sorát, amelyek Krleza életművét színezik; meg kell keresni azokat a gyökereket, amelyek Krlezát a magyar irodalom forradalmi hagyományaival összekapcsolják (saját bevallása szerint Petőfi A kutyák és a farkasok dala című verse érleli meg benne az elhatározást, hogy íróvá lesz) [1] stb. Mindezek mellett egyik első és egyben leglényegesebb mozzanata a kérdéssel kapcsolatos kutatómunkának Krleza magyarországi fogadtatásának, ismeretének felmérése. E feladat megoldásához szeretnénk hozzájárulni mi is dolgozatunkkal. E sorok írója egy korábbi tanulmányában már tett egy ízben ezirányú kísérletet, célja azonban inkább csak az anyag összegyűjtése, bibliográfiai feldolgozása volt, semmint bizcnyos elvi vonatkozások feltárása is [2], Ezúttal éppen ez utóbbihoz szolgálnánk néhány újabb szemponttal. * ** 167