Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

helyébe is felforgató gondolatokat magyarázzon bele, nem az ő sérelmei a fontosak számára, hanem annak megmutatása, mennyire szükséges minél előbb gondoskodni „a honi múzsákról, hiszen még bölcsőjükben nyöszörögnek ós minden emberi segítség híjával vannak." Azt szeretné, hogy sorsa példája „lehetőleg közhasznára váljék az irodalom ügyének": „s így én ha már erőim gyarlósága folytán másként nem tudok használni, legalább most, mikor alkalmam van rá, hogy magamért szót emeljek, amennyire rajtam áll, előmozdíthassam azoknak jobb sorsát, akik énutánam jönnek" [16]. Becsületének visszaállítását is azért kéri bíráitól, hogy az „visszaadja az önbizalmat honi íróinknak is, akiket most példám megrémített" [17]. * Mindkét védőirat egyik központi problémája a francia forradalom, hiszen a vád is mindkét esetben arra vonatkozik, mint vélekedik Batsányi e nagy eseményről, melyről inkriminált versét írta, és melynek igézetében a vád szerint Martinoviccsal a királyság megdöntésére szövetkezett. A költő meghökkentő merészséggel és őszinteséggel nyilatkozik a kor legnagyobb eseményéről a reakció éppen lesújtani készülő megbízottai előtt. Többször és részletesen nyilatkozik róla, mert életének és gondolkodásának a középpontjába került a forradalom, illetve az átalakulás és annak elkerülhetetlensége. A forradalom első évében sokan üdvözölték nálunk és német földön is a párizsi eseményeket, de Batsányi már Mentőírásában is négy év távlatából tekint vissza arra „a nagy, népeket megrázó esemény"-re, mely „egész Európát csodálatba ejtette" [18]. Hozzá kell még ehhez számítanunk azt is, hogy a Moniteur-höz saját szavai szerint szegénysége miatt nem juthatott mindig hozzá, s így a francia forradalomról csak az osztrák és német sajtó reakciós szűrőjén át értesülhetett sók esetben. Batsányi a francia forradalmat 1793-ban is „nagy, még soha nem látott és hallott világraszóló esemény"-nek tartotta, vagyis a világtörténelem addigi legnagyobb fordulatának ismerte fel. A Mentőírásban azonban még csak arról van szó, hogy a forradalom kitörésekor a költő egy ilyen látvány előtt nem maradhatott érzéketlen, a zsarnokság felett aratott diadal érzetének kifejezést kellett adnia [19]. így keletkezett A franciaországi változásokra című vers. A börtönben írt Apologiábari ennél jóval továbbmegy a költő. A francia forradalom jelenlegi és jövőbeni hatását az emberiségre a keresztény vallás megalapításának hatásával tudja csak a kor nyelvén és fogalmaival élve elég szemléletesen érzékeltetni. Ennél többet akkor hívő emberek előtt nem lehetett mondani. E nevezetes helyet teljes terjedelemben idézzük, mert jó példa az író gondolatgazdagságára is. „Az, ami Párizsban történik és történt, természetesen feszült érdeklődést kelt és kell is, hogy keltsen mindenütt a föld kerekségén, s az emberek lelkében nem keltett, és különösen a jövőben sem fog kelteni kisebb forradalmat (különösen, ha a háború még soká el talál húzódni), mint maga — (távol legyen a sanda rosszhiszeműség szavaimtól, hiszen mi filozófusok holt nyelven beszélünk, 143