Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a szláv filológia köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. Lőrincz Julianna: Motívum- és képrendszer Jeszenyin költészetében és műfordításaiban

rozovij melléknév az oroszban rózsaszín jelentésű, Rab Zsuzsa derűsnek fordítja, tehát elhagyja a szín megnevezését. Az égszínkék fellegek jelzős szerkezet pedig bíborszínre változik az interpretációban. A referenciái is jelentés módosul a színszimbolika módosításával. Az utolsó versszakban még szembetűnőbb ez a módosulás: "de eléd is csak a sötétség / tárja ijesztő kincseit: / az Ural szörnyeteggerincét, / Szibériád bilincseit." A sötétség ijesztő voltát az eredeti szövegben enyhíti a szinyij (sötétkék) jelző, amelyet Rab Zsuzsa elhagy a fordításban. 4. A kötet címadó verse, a Golubeny (kékség) Jeszenyin panteisztikus lírájának egyik legszebb darabja. Szinte összefoglalja mindazokat a motívumokat, amelyek a jeszenyini képrendszert alkotják. Különösen a vers színszimbolikája gazdag. 4.1. Az első szerkezeti egység két versszakból áll. Az első versszakban a felkéklő hegyek látványa, az elhervadt fű, a lombtalan rekettye, a végtelen mezők leíró képekből és igei metaforából álló képszerkezetben jelennek meg. "Trava, pobljoksaja, v rasztyelennije poli / Szbirajet megy sz obvetrennih rákit." A kék motívum az első sorban "...zagolubeli doli" predikatív szintagmában jelenik meg. Rab Zsuzsa fordításában: "A völgyek öblei csípős hidegtől kékek, /földön a patkó cseng, mint az üveg. / A sápadófüvü, messzibe nyúló rétek / lefoszló fákról rézpénzt gyűjtenek" A fordítás a kép expresszivitását fokozza az eredeti "trava, pobljoksaja" (elhervadt fű) jelzős szerkezet összetett szó alakú metaforával való átadása. Az általános jelentésű fák pedig éppen a jellegzetes bokor, a rekettye felcserélésével szegényíti a látványt. A műfordításokban a képi sík adekvát megjelenítése sok nehézséget okoz. Vagy szegényedik a fordításban az eredeti szöveg képszerűsége, vagy gazdagodik, tehát olyan helyen is képet hoz létre a fordító (különösen, ha maga is költő), ahol az eredetiben nem volt. Németh Ágnes Radnóti-versek angol fordításait elemezve a képfajta megváltozásának négy lehetőségét említi: II. 1. A két nyelvben a megfelelőként kiemelt stíluseszközök egyenértékűek, 2 az eredetihez viszonyítva a kifejezést a fordító erősíti, az eredeti alkotás stiláris sajátosságait eltúlozza, 3. a kifejezést egyszerűsíti, szegényíti, 4. a hiányzó eszközöket mással pótolja." (Németh, 1984, 300) A képi veszteségre példa Rab Zsuzsa fordításában a második vsz. első két sora: "Sz pusztih loscsin polzjot dugoju toscsej / Sziroj tumán..." Rab Zsuzsánál: "Tarlott lapályra nyers köd csügg le méné