Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a szláv filológia köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Emil Braginszkij a szerző és társszerző

külnek. Ennek ellenére, a banális történet alapgondolata, amely Filimonov szájából hangzik el, nincs tanulság nélkül: "Ha egy férfi odaköltözik a szerelméhez, erkölcstelennek számít, de ha együtt él a feleségével, akit már nem szeret, ez etikus dolognak tűnik." A férfi és a nő kapcsolatát elemző Erkölcstelen történet után még írtak egy-két közös művet. A téma és a dramaturgiai megformálás tekintetében egyaránt sablonos vígjátékok közül talán a szatirikus éllel komponált Garázs érdemel figyelmet, bár a darab eseményei némileg kiagyaltnak tűnnek. A garázsépítés és az elosztás szokványos bonyodalmaiból szőtt komédia — Majakovszkij szavaival élve az "agyoniilésezők" világát teszi nevetségessé. Bevett szokás, hogy minden ügy kapcsán gyűlést kell tartani, amelynek végén látványosan győz az "igazság", mert mi - érzékeltetik a szerzők ironikusan már csak "ilyenek" vagyunk. A darab leendő garázstulajdonosai késő éjszakáig vitáznak, heveskednek, néhányan a kimerültségtől már a földön fekve horkolnak, de folyik a gyűlés, hiszen dönteni kell, ki marad ki a jelöltek listájáról. Az áldozat egy békésen szunyókáló "elvtárs" lesz. Emil Braginszkij és Eldar Rjazanov két évtizednyi termékeny munkássága a nyolcvanas évek elején zátonyra futott. Útjaik elváltak. Külön-külön folytatták a pályát, megváltozott körülmények, másfajta elképzelések közepette. II. Az előző fejezetben már utaltunk arra, hogy Emil Braginszkij pályakezdő éveiben néhány forgatókönyvvel és színpadi művel hívta fel magára a figyelmet. Eldar Rjazanovval közösen írt vígjátékaival viszont már egyértelműen bizonyította rátermettségét is. A nyolcvanas évektől az ambiciózus szerző ismét önálló darabokkal jelentkezett. Szerencsés volt az időpont, mert a hatalom már nem fogta olyan szorosan a művészet kezét, s a szigor enyhülésével témavilága és ábrázolási művészete kiszélesedhetett, korszerűbbé, elmélyültebbé válhatott. Első jelentősebb, önálló vígjátékaiban a már Eldar Rjazanovval is kipróbált s bevált témát, a férfi-nő kapcsolat változatait ábrázolja. A képzelet játéká-ban az Erkölcstelen történet fordítottját tálalja, s Filimonov szentenciájának szöges ellentétét juttatja érvényre. A da25